Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT egerlövői telepesek), valamint az egyházilag indifferens nem helybeli magyarok csoportja. Az innen-onnan összeszedett emberek együttélése nem volt súrlódásmentes. Az első években alig múlt el egy hétvége, amelyen nem volt verekedés. Mindegyik csoport hangadó akart lenni a faluban. Az egerlövőiek a svábokkal verekedtek, a felvidékiek a helybeli magyarokkal. Tatabányáról többször ki kellett szállnia a rendőrségnek, hogy véget vessen a bicskázásoknak... ”154 155 1949 elején a nagyszámú betelepítés miatt egyes községek már annyira zsúfolttá váltak, hogy a megyei földhivatal tarthatatlannak látta mind a betelepített, mind pedig az „őslakosság” helyzetét. Elismerte, hogy „a megye területéről a németajkú lakosság csak egész kicsiny részét szállították Németországba, viszont a betelepített lakosok száma a kiszállított németajkú lakosoknak sokszorosa. ” 155 Lehet, hogy a „svábok” megyén belüli költöztetésének lehetősége (is) felmerült a helyzet orvoslásaként, ugyanis 1949. január 31-én a Tatabányán élő németek egy részét Tardos községbe telepítették át. Ez azonban nem bizonyult hathatós megoldásnak, mivel augusztusig valamennyien visszaszivárogtak régi lakhelyükre.156 * A Németországba való kitelepítés országos szinten 1948. június 15-ével véglegesen lezárult ugyan, de a kormány - amely ekkor már a Magyar Dolgozók Pártja utasításait hajtotta végre - még 1949 elején sem mondott le a visszamaradt magyarországi németek lehető legteljesebb vagyoni korlátozásáról.157 1949 őszén aztán bizonyos területeken már biztosították számukra az egyenjogúságot, amit teljes körűen a 84/1950. M.T. sz. rendelet mondott ki. A kényszermunka, internálás, vagyonelkobzás, kitelepítés, összeköltöztetés traumáját az itthon maradt németség azonban csak lassan heverte ki. III. A szlovák lakosság egy részének kitelepülése 1946-1948 között A második világháborút követő években a németség jogfosztása, kitelepítése mellett a szlovák lakosság egy részének a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény keretében való eltávozása is döntő befolyással volt megyénk nemzetiségi viszonyaira. A németek kitelepítése és a lakosságcsere egyébként szoros összefüg154 Uo. 135-136. o. 155 A Komárom-Esztergom megyei Földhivatal 517/1949.1. sz. határozata. KEMÖL, IV-951-b, ad 43/1949. föisp. sz.; Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén... 66-67. o. 156 Uo. 67. o. 157 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon... 185-187.0. 223
