Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI számba nem jöhető sváb községekbe” való letelepítését.147 Novemberben a tatai járás területén Kecskéden, Kömyén, Dunaszentmiklóson, Agostyánon, Vértestolnán és Tarjánban történtek összetelepítések. Az így megüresedett ingatlanokba felvidékiek érkeztek.148 Az esztergomi járási főjegyző novemberben azt jelentette, hogy az összeköltöztetések, illetve betelepítések folytán még az eddiginél is nagyobb lett a lakáshiány, különösen Nyergesújfalun és Táton.149 A mezőgazdaságban elért eredmények terén 1948 őszén a megyében Baj, Agostyán, Dorog és Csolnok községek álltak a legrosszabbul az összeköltöztetés, majd az ezt követő betelepítés miatt. A gazdátlanul hagyott ingatlanokat a telepesek ugyanis csak megkésve vehették birtokba.150 Az összeköltöztetés tehát - az internáláshoz, vagyonelkobzáshoz, kitelepítéshez hasonlóan - megyénk németségét is súlyosan érintette. Kövecses-Varga Etelka szerint a táti németek éppen az 1948-as összetelepítés időszakából hordozzák a legszomorúbb emlékeket. Az összeköltöztetés gyakran rajtaütésszerűen, éjjel történt, a hatóságok szerint azért, hogy elejét vegyék a német vagyon elherdálásának. „Az én apámat éjféli 12 órakor vitték a tanácshó, hogy most ezt, ahun laktunk, itt köll hagyni. Ami tíz fillérné több, azt mind elvitték, a kocsira fődobták és vitték a másik helyre ősszedobáva eggy rakásra” - idéz a szerző egy visszaemlékező!151 Sok család egymás után kétszer-háromszor is össze lett telepítve, így még nagyobb lett a zsúfoltság. Egy házban gyakran négy család élt együtt, ami nagyban rontotta a falubeliek közötti viszonyt.152 Tarjánban az 1948. őszi összeköltöztetés során egy-egy házban legalább két német családot helyeztek el. Mivel nem állt elég üres ház rendelkezésre, utólag állítólag „olyan családokat is a kisajátítandók listájára tettek, akiknek nagyobb vagyonuk és szép házuk volt, annak ellenére, hogy előzőleg magyarpártiaknak [értsd: magyar nemzetiségűeknek - L. B. B.] vallották magukat. ”153 A megüresedett házakba 1948 októberében felvidéki áttelepültek érkeztek. Anton Treszl plasztikusan ábrázolja a helybeliek és a különböző időpontokban érkezett telepes csoportok kényszerű együttélését. „Most ötféle nép lakott Tarjánban: két katolikus csoport (a »svábok« és felvidékiek) és két református csoport (a bennszülött magyarok és az 147 A tatai járás főjegyzőjének 1948. október 21-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 34/1948. föisp. sz.; Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén... 64. o. Nem tudunk arról, hogy a terv megvalósult volna. 148 A tatai járás főjegyzőjének 1948. november 16-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 330/1948. föisp. sz. 149 Az esztergomi járás főjegyzőjének 1948. november 17-i jelentése. Uo. 150 A főispán 1948. december 17-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 344/1948. föisp. sz. 151 Kövecses-Varga: i. m. 80. o. 152 Uo. 153 Treszl: i. m. 133. o. 222
