Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI- feltehetően azon megfontolásból, hogy megnyugtassák a telepeseket és eloszlassák a német lakosság reményeit112 - mégis fontosnak tartották, hogy márciusáprilisban megyénkben is elkezdjék a kitelepítést. Kapóra jöhetett, hogy a kitelepítési bizottság Pest megyében közvetlenül néhány Komárom-Esztergom vármegyei „sváb” település szomszédságában tevékenykedett, így például a Máriahalomhoz és Leányvárhoz közeli Piliscsabán. Szomor esetében pedig egy feltételezés szerint csak azért került sor a kitelepítésre, mert a zsámbéki és mányi németekkel nem telt meg a vasúti szerelvény.113 Arányait tekintve a németek kitelepítése 1946-ban tehát messze az eredeti elképzelések alatt maradt megyénkben is, a betelepítések során ezt azonban a legtöbbször figyelmen kívül hagyták. Április végi jelentésében a főispán is felhívta a figyelmet a visszásságokra. Mint írta, a telepesek kiválasztása nem mindig sikerült, ráadásul a fogadásukra és elhelyezésükre nem történtek előkészületek, az érdekelt községeket sokszor nem is értesítették előre. A telepesek ezért több esetben erőszakkal lakoltattak ki családokat, nem egyszer az utcára tették őket. A „svábok” viszont „tudva, hogy kitelepítésre kerülnek, földjeiken nem dolgoztak”.114 A helyzet a következő hónapokban még súlyosabbá vált. A tatai járás főjegyzője május végén nem először jelentette, hogy a „be- és kitelepítéseknél a legnagyobb mulasztások vannak”, a tatai Népgondozó Hivatal működése idején „ezer és ezer panasz” merült föl. „Az érkezett telepesek igen rossz körülmények között vannak, és nem lep meg, ha meg nem engedett dolgokra, cselekményekre ragadtatják magukat. ”115 Két héttel később a főispán már az esztergomi járás szlovák nyelvű lakossága egy részének kezdődő csehszlovákiai kitelepüléséről ír, de beszámol a németajkú községek állapotáról is. A helyzet itt „ igen nehéz, mert több helyen a telepesek már megérkeztek, a német lakosság azonban elszállítva még nem lett, és így a közöttük lévő állandó súrlódás igen felzaklatta a községeket. ” Különösen súlyosnak ítélte a Kömyén tapasztaltakat, ahol nehéz ellátási helyzetük miatt a telepesek tüntetést rendeztek, melynek során egy rendőrt bántalmaztak. Véleménye szerint „a helyzeten a német lakosság gyors elszállítása segítene némileg”.116 Feszült volt a hangulat Dunaszentmiklóson is, ahol a telepesek között állandó volt a viszály.117 Általános jelenségnek mondható, hogy a telepesek és a német ajkú lakosság közötti ellentéten kívül a korábban érkezett, már viszonylag jobb körülmények közé került, 112 Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 25. o. 113 Tóth Krisztina: i. m. 97. A szerző nem tesz említést e feltételezés forrásáról. 114 A főispán 1946. április 30-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 334/1946. föisp. sz. 115 A tatai járás főjegyzőjének 1946. május 31-i jelentése. Uo. 116 A főispán 1946. június 17-i jelentése. Uo. 117 A tatai járás főjegyzőjének 1946. június 18-i jelentése. Uo. 216
