Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI Az előzetes tervekkel ellentétben, 1946-ban mindössze három Komárom- Esztergom megyei településen került sor a német lakosság egy részének kitelepítésére: Leányváron március 24-én, Máriahalmon április 2-án, míg Szomoron április 13-án. A leányvári kitelepülésről a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár őrizetében fennmaradt egy négyoldalas jegyzőkönyv,87 így a téma 1992-es feldolgozásánál88 89 elsősorban ezt vettük alapul. A másik két község kitelepítése esetében csak néhány szórványos levéltári utalás áll rendelkezésünkre. Ennek ellenére a máriahalomit Wagenhoffer Vilmos - levéltári dokumentumokra, szóbeli és írásbeli visszaemlékezésekre alapozva - kimerítően rekonstruálta.87 A szomori kitelepítés részletei viszont egyelőre még kevéssé ismertek.90 A leányvári kitelepítés végrehajtására botrányos körülmények között került sor, elsősorban a bányászmentesítések körüli zűrzavarnak és a kitelepítettek vagyonának (a vád szerinti) hanyag kezelése miatt. Ami az elsőt illeti: március 8-án - a kitelepítési listák kifüggesztésének napján - egy háromtagú leányvári bányászküldöttség utazott Bán Antal iparügyi miniszterhez. Felhívták a figyelmét, hogy „a dorogi szénmedence üzemképtelen lesz, mert a rendelkezésre álló kimutatások szerint önként kitelepül [Csehszlovákiába - L. B. B.] 1000 szlovák bányász család, s ha a sváb rendelet végre lesz hajtva az eredeti rendelet szerint, [ez] cca. 1800- 2000 újabb munkásembert jelentene. ”91 Bán Antal ekkor Szepessy Géza miniszteri osztályfőnökkel együtt megfogalmazta a 31.338/1946. B.M. sz. rendeletet, amelyet „ az illetékes belügyminiszter és miniszterelnök úr is magáévá tett Ez Dorog, Leányvár, Csolnok, Dág és Tát községek német származású bányászainak mentesítését írta elő, hozzátéve azt is, hogy velük szemben „vagyonjogi és egyéb intézkedés sem alkalmazható”.92 A március 12-én a községbe érkező mentesítő bizottság elnöke, Vándor József azonban nem vett tudomást a rendeletről. Kijelentette: azért, „hogy így kiegyenlítse a statisztikai hivatalban köztudomású panamisztikus svábmentéseket”, a bányászokat, a helyi Szociáldemokrata Párt teljes vezetőségével együtt, a kitelepítendők listájára teszi. Néhány napi huzavona után pedig egy olyan névsort állított össze, amelyre a mentesítendő bányászok közé - a jegyzőkönyv szerint „tendenciózusan” (talán a mentesítő lista kompromittálása végett?) 87 Jegyzőkönyv, készült Leányváron 1946. március 28-án a magyarországi németeknek Leányvár községből történt kitelepítésével kapcsolatos eseményekről. KEMÖL, IV-954, ad 901/1948. ai. sz. A dokumentum a március 4—24. közötti, kitelepítéssel összefüggő főbb eseményeket foglalja ösz- sze a községi bíró fegyelmi ügye kapcsán. 88 Balogh Béni: „Svábkérés”... i. m. 89 Wagenhoffer: i. m. 90 Lásd Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén... 61. o.; Tóth Krisztina: i. m. 97-98. o. 91 Jegyzőkönyv... KEMÖL, IV-954, ad 901/1948. ai. sz. 92 Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 23. o.; Láng: 19—20. o. 212
