Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT A magyarországi németek kitelepítése a Budapest környéki falvakban indult meg. Az első szerelvények 1946. január 19-én Budaörsről gördültek ki.81 A kitelepülés kezdeteiről a Szabad Esztergom is beszámolt egyik márciusi számában: „Budapestről indult el a kitelepítési akció, s ott a kitelepítést végző szervek észak és dél irányban indultak el. Ha ezt az irányt betartották volna, akkor Komárom-Eszter- gom megye svábjainak kitelepítése csak május végén, június elején került volna sorra. A megyei Népgondozó Hivatal vezetője intézkedésére elhatározták, hogy Ko- márom-Esztergom megyéből soron kívül megkezdik a svábok kitelepítését. ”82 Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a Népgondozó Hivatal decemberben elfogadott menetrendje irreális, de a februári terv is tarthatatlan.83 A küszöbönálló kitelepítésekre való tekintettel, 1946. február elején a belügyminiszter tizenhárom84 Komárom-Esztergom vármegyei „sváb” község önkormányzatát is felfüggesztette a 9560/1945. M.E. sz. rendelet felhatalmazása alapján. A felfüggesztett képviselő-testületek jogait a járási főjegyző gyakorolta. A kitelepítések lebonyolítása egyébként a Népgondozó Hivatalra hárult. A helyi karhatalomnak vagy közigazgatásnak ebbe nem volt beleszólása, feladata csupán a szükséges segítség megadására és az intézkedések végrehajtására szorítkozott. Megyénkben a kitelepítés első szakaszának végrehajtásával dr. Benczúr József miniszteri osztálytanácsos lett megbízva, illetve miniszteri biztossá kinevezve. Hatásköre kiteijedt Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Fejér és Nógrád-Hont vármegyék területére is. Helyettesei dr. Németh Gyula miniszteri titkár és dr. Császár Bálint városi aljegyző voltak. Megbízatásuk 1946. május 3-án ért véget.85 A munkálatokat a II. sz. Kitelepítési Bizottság irányította. Ez a bizottság hajtotta végre a kitelepítést Sopron és Vas megyékben is 1946-ban.86 81 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon... 117.0. 82 Szabad Esztergom, 1946. március 17.; Balogh Béni: „Svábkérés"... 60. o. 83 A tavaszi hónapokra országos szinten is kiderült, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által megjelölt időpontig - 1946. augusztus 1-ig - a magyarországi német lakosság kitelepítése nem hajtható végre. Tóth Ágnes: Hazatértek... 13. o. 84 Leányvár, Máriahalom, Agostyán, Alsógalla, Baj, Dunaszentmiklós, Kecskéd, Kömye, Szomor, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna. Lásd Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása Magyarországon 1945-1950. Budapest, 1992, Akadémiai Kiadó, 199. o.; Ehhez képest a főispán 1945. december 28-án csak az alábbi nyolc község képviselő-testületének felfüggesztését javasolta a belügyminiszternek: Leányvár, Máriahalom, Agostyán, Baj, Dunaszentmiklós, Kecskéd, Vértessomló, Kömye. „Ezen községek lakossága 90-98%-ban német származású. Az elöljáróság tagjai túlnyomó többségben német anyanyelvűek. A telepítés munkájában a Népgondozó Hivatalt nem segítették, sőt minden lehetőt elkövettek, hogy abban akadályozzák" - hangzott az indoklás. KEMÖL, IV-951-b, 568/1945. foisp. sz. 85 KEMÖL, rV-951-b, 191/1946. föisp. sz.; Balogh Béni: „Svábkérés”... 60. o. 86 Zielbauer: i. m. 80. o. 211
