Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT Ennek legfőbb oka szerinte a németek körében uralkodó bizonytalanság és elkeseredett hangulat. Az utóbbi magyarázatát egyrészt abban látta, hogy a kitelepítési rendelet megjelenése óta a németek tudják, kiknek kell majd elhagyni a szülőföldet, másrészt abban, hogy „ a betelepülők igényeiken és jogos szükségletükön felül úgyszólván válogatás nélkül nyúlnak hozzá az ingóságaikhoz Kemény kritikával illette mind a Népgondozó Hivatal Budapestről, központilag irányított telepítési politikáját, mind pedig a helyi földigénylő bizottságok tevékenységét, amelyek sokszor annak alapján jelölték ki az elkobzásra ítélt sváb vagyont, hogy „melyik ingatlanon akadt meg a szemük”. Ráadásul olyanokat is földhöz juttattak, akik addig sohasem végeztek mezőgazdasági munkát: postást, vasutast, borbélyt, szobafestőt, bányászt, ipari munkást és másokat. Tehlár rávilágított a telepes kérdés politikai vetületeire is, - a kommunista pártra nézve korántsem hízelgő módon. „A telepesek elenyésző kivétellel a Magyar Kommunista Párt tagjai. Sokszor közülük kerül ki a helyi párttitkár is, s maguk mögött érzik a pártot egész súlyával. Valahányszor kifogás hangzik el magatartásuk, túlkapásaik ellen, politikumot keresnek benne, s hajlandók mindenkit németbérencnek kijelenteni, aki nem nézi hunyott szemmel káros tevékenységüket. ”73 74 A „svábkérdés” tehát politikai üggyé, a „reakció elleni harc” egyik fő eszközévé (is) vált. Jellemző volt, hogy a Magyar Államrendőrség Esztergom városi kapitánysága 1945 nyarán azért szorgalmazta a „sváb kérdés” gyorsabb elintézését, a németek kitelepítését, összeköltöztetését, „mert különösen a svábok a jobboldali eszme harcosai”.1* A Nemzeti Parasztpárt Esztergomban megjelenő, már többször idézett hetilapja, a Szabad Esztergom 1945. november 25-i száma élesen támadta a Kisgazdapárt vármegyei vezetőségét, amiért az a „svábok” védelmére kelt. Véleménye szerint ez ellentétben állt a magyar demokratikus rendelkezésekkel, a magyar nép érdekeivel, de a szövetségesek döntéseivel is. A Kisgazdapártnak nem a „svábokat”, hanem a magyarokat kellene védelmeznie - írta a lap.75 II. 4. A kitelepítések első szakasza A kitelepítésről szóló 12.330/1945. M.E. sz. rendelet 1945. december 29-én jelent meg. Mindazokat, akik 1941-ben német anyanyelvűeknek vagy német nemzetisé- gűeknek vallották magukat, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változ13 A tatai járás főjegyzőjének 1946. február 18-i levele a főispánhoz. KEMÖL, IV-951-b, 210/1946. föisp. sz.; Balogh Béni: „Svábkérés"... 59. o. 74 A Magyar Államrendőrség Esztergom városi kapitányságának 1945. július 31-i jelentése. KEMÖL, IV-954, ad 2446/1946. ai. sz.; Balogh Béni: „Svábkérés’’... 59. o. 75 Balogh Béni: „Svábkérés”... 59. o. 209
