Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT 1945 elején Komárom-Esztergom vármegyében is kezdetét vette a német lakosság üldözése.25 Ezt megelőzően azonban, 1944 második felében, a hitleri propaganda, továbbá a közeledő szovjet csapatoktól és a bizonytalanságtól való félelem hatására, számos német család vállalta a Németországba történő evakuálást. Az önkéntes kitelepülök listájára Dorogon 82 család került fel 222 családtaggal.26 Egy kimutatás szerint a „Volksbund által 1944. december 16-án evakuált” taijáni családok száma 38 volt, közülük később többen hazatértek.27 A nagyrészt német ajkú Agostyán község lakosságának 1944 decemberében mintegy 20%-a távozott Németországba, és sokan hagyták el a szomszédos Baj települést is.28 Mások viszont nem voltak hajlandók eltávozni szülőföldjükről. Egy másfél évvel később keltezett beszámoló szerint Kecskéd evakuálását kétszer kísérelték meg sikertelenül a németek. A német többségű lakosság azonban ellenszegült és otthon maradt.29 Táton sokan présházakba, pincékbe menekültek a toborzó német tisztek elől. E faluból így mindösz- sze 12-15 család menekült el.30 A szomori németek egy része, úgy tűnik, 1944 végén és 1945 elején több hullámban hagyta el szülőföldjét. 1944 őszén a helyi Volksbund vezetősége felszólította tagjait, hogy vonaton vagy szekéren költözzenek ki Németországba. Ekkor 16 család, összesen hatvanötén távoztak. Az orosz veszély közeledtével, december elején, hetven nő és harminc gyermek szállt vonatra a herceghalmi vasútállomáson, Ortutay András: Napirend előtt. In uő: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. (Tanulmányok Komárom-Esztergom megye múltjából.) Tatabánya, 2003. /Castrum könyvek 9./, 305. o. 25 Az 1990-es évek elején vettek lendületet megyénkben a német lakosság 1944 utáni jogfosztását vizsgáló helytörténeti kutatások. E munka eredményeként is szentelhette a Limes, a Komárom- Esztergom Megyei Tudományos Szemle 1992. évi 1. számát az 1945 utáni kitelepítések és népcserék megyei szintű vizsgálatának. Az ún. „svábkérdéssel” négy írás foglalkozott e számban: Tisovszky Zsuzsanna a dorogi, Kövecses-Varga Etelka a táti, Wagenhoffer Vilmos a máriahalomi, Balogh Béni a leányvári németség 1945 utáni kálváriáját mutatta be. Néhány évvel később, szintén a Limes hasábjain jelent meg e témakörben Gróf Károly fontos tanulmánya. Gróf Károly: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén a 2. világháborút követő években. Limes, 1999. 2. sz. 53-72. o. Ugyanő írta meg, egy évvel korábban, a megyei kitelepítések első összefoglalóját. Gróf Károly: A magyarországi német lakosság kitelepítése Komárom-Esztergom vármegyéből 1945-1949. Szakdolgozat, 1998. KEMÖL Kézirattára, 417 K/14 499. sz. 26 Láng Beáta: A dorogi németek kitelepítése 1947-ben. Dorog, 1997. /Dorogi Füzetek 12./, 13— 14. o. 27 Treszl: i. m. 305-306. o. 28 Komárom-Esztergom vármegye évkönyve 1946. Készült a XI. Komárom megyei Levéltári napokra kézirat gyanánt. Esztergom, 1984, 12-13. o. 29 Uo. 31.0. 30 Kövecses-Varga Etelka: Tát község a Volksbund és a sváb lakosság kollektív büntetésének éveiben. Limes, 1992. 1. sz. 77. o. 201
