Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében
WENCZ BALÁZS ezen a választáson az ár ellen úszott. Elsősorban három ilyen tényezőt fogok kiemelni. Az első az élelmiszerhiány. Rossz termés és szabotálás. A második tényező az infláció, amely részben összefügg az ország kirablásával és a javak elhurcolásával, de itt is nagyobb szerepet játszik a reakció tudatos munkája. Ehhez járul elsősorban a katolikus egyház hatalma és természetesen ez a hatalom érvényesült a választásokon is. Nemcsak a Mindszenty levélre gondolok, amely nyílt beavatkozás volt a választásokba, de gondolok arra a szisztematikus egyházi agitációra, prédikációkra szerte az országban, amely természetesen a budapesti választások után érvényesült. Ez a három tényező volt az, amelyik kétségkívül rendkívül károsan befolyásolta a demokrácia számára a választások kimenetelét. ”68 69 Az értékelést folytatva, nagy hibának tartotta azt is, hogy az agitátorai a kampány során nem tudták követni a párt nemzeti vonalát. Ugyanis „sok helyen olyan szégyenkezve csinálták a dolgot, mintha idegen eszmét kellett volna képviselni, és ezt természetesen észre lehetett rajtuk venni. Nem tudták beállítani pártunkat sem úgy, mint a magyar demokrácia történelmi hagyományainak örökösét és folytatóját, sem úgy, mint amelyik párt jelenleg is a magyarság nemzeti érdekeit a legeredményesebben képviselte, se külsőségekben nemzeti lobogó használatával, sem frazeológiájával, és ami még fontosabb, érvelésükben sem tudták a kommunista párt nemzeti jellegét kidomborítani. A kisgazdapárt sikereinek részben ez az oka. Ott ahol az elvtársak ezt meg tudták csinálni, a hatás nem maradt el. Ezen a téren is változtatni kell. ”b9 Az 1945-ös választási eredmények alapján - és a parlamentarizmus szabályai szerint - a Kisgazdapárt egyedül, vagy a háború alatti szövetségesével: a Szociáldemokrata Párttal alakíthatott volna kormányt. Vorosilov azonban félreérthetetlenül a győztesek tudtára adta, hogy „nagykoalíciós” kormányt akar, éspedig olyant, amelyben a Belügyminisztériumot, s így az ez alá tartozó rendőrséget továbbra is kommunista politikus irányítja. A kisgazdák ezek után a nyílt konfrontáció és a további együttműködés fenntartása között választhattak. Bízva a mielőbbi békekötésben és a szovjet csapatok ezt követő kivonulásában, a többség az utóbbit pártfogolta. 1945. november 15-én a párt elnöke, Tildy Zoltán ezért a kommunistákat is bevonva alakított kormányt. A választási eredményeknek megfelelően, hét tárcát a kisgazdák, hármat-hármat a kommunisták és a szociáldemokraták, egyet pedig a parasztpártiak kaptak.70 68 PSZL 274-2/33. 9-10. o. 69 Uo. 26-27. o. 70 Romsics: Magyarország története aXX. században... 286—287. o. 194
