Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében

WENCZ BALÁZS Az urnák felnyitása és a szavazatok összeszámlálása után a következő kép alakult ki a vármegyében. A Független Kisgazdapárt a maga 41 290 szavazatával a legerősebb párt lett. Elsöprő fölénnyel nyertek az agrárjellegű gesztesi járásban (59,2%), illetve Eszter­gomban (59,1%) és Komáromban (51,6%). Második helyen végeztek a tatai (31,8%), és az esztergomi járásokban (30,6%), de a német ajkú településeken (a ta­taijáráshoz tartozó Vértessomló kivételével) sikerült megszerezniük az első helyet. Amennyiben a vármegye három járásának 67 községét vesszük górcső alá, akkor azt látjuk, hogy a kisgazdák 43 településen végeztek az első helyen. Kiváló ered­ményt értek el Dunaszentmiklóson (87,1%), Szendén (83,65%) és Bajnán (72,4%) is. 14 községben végeztek a második, 10 településen pedig a harmadik helyen. A választások során a legrosszabb eredményeket a vármegye két szénmedencéjének - a tatainak és a doroginak — a fellegváraiban (Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya, Do­rog, Sárisáp) érték el. Az MKP 29 129 szavazatának köszönhetően a második legerősebb párt lett a vármegyében. Sikerült megszereznie az első helyet - abszolút többség nélkül - a jelentős munkásmozgalmi múlttal rendelkező, főként bányászok lakta települések­ből álló tatai (35,2%) és esztergomi (37,6%) járásokban. Második helyen végeztek Komárom megyei városban (23%), míg a gesztesi járásban (15,2%) és Esztergom városában (12%) csak a harmadik helyre kerültek. A vármegye 67 községéből mindössze 13-ban végeztek az első, 17-ben a második, 30-ban a harmadik és hét­ben a negyedik helyen. Fontos megjegyezni, hogy a pártra leadott összes szavaza­tok 54,7%-át a vármegye hat (Dorog, Sárisáp, Tokod, Bánhida, Felsőgalla és Tata­bánya), főleg bányászok és munkások által lakott települése adta. A Szociáldemokrata Párt a maga 25 572 szavazatával a harmadik helyen vég­zett. Az előbbi két párttal ellentétben, nekik nem sikerült első helyet szerezniük sem a járásokban, sem pedig a két megyei városban. A vármegye 67 községéből 11-ben végeztek az első, 29-ben a második, 20-ban a harmadik és hétben a negye­dik helyen. A két megyei város közül Esztergomban a második, míg Komáromban a harmadik legjobb eredményt érték el. A községek közül a legjobban az esztergo­mijáráshoz tartozó, többnyire „svábok” által lakott Csolnokon (60%) szerepeltek. A Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt nem ért el számottevő eredményt a vármegyében. A két kis párt közül a Nemzeti Parasztpárt csak azért tudott képviselőt küldeni a VII. választókerületből, mert Fejér vármegyei szavaza­taival elérte az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot. A választások számszerű eredményei (kiegészülve Fejér vármegye szavazat- számaival) mandátum számokban az alábbiak szerint alakultak. A Független Kis­gazdapárt 10, a Szociáldemokrata Párt négy, a Magyar Kommunista Párt három, 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom