Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében
AZ MKP ÉS AZ 1945-ÖS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK... latkozat mielőbbi demokratikus választások megtartásáról rendelkezett a vesztes országokban.1 A nemzetgyűlési választások mielőbbi megtartását az MKP kezdeményezte, a kommunisták ugyanis május óta már több alkalommal is foglalkoztak egy esetleges voksolás lehetőségével.2 Az időpontot illetően azonban sok volt még a bizonytalanság, ami kiderült Gerő Ernő 1945. augusztus 6-án, a magyarországi helyzetről tartott moszkvai beszámolójából is. Gerő ekkor így fogalmazott: „hogy a választásokat mikor tartjuk, ez a kérdés számunkra sem világos, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy olyan időpontban kell lebonyolítanunk a választásokat, amikor ez a legelőnyösebb és a legkedvezőbb lesz a kommunista párt szempontjából és a demokratikus erők és a reakciós erők közti erőviszonyok szempontjából. S hogy pontosan mikor lesznek a választások, az főleg attól függ, hogy a legközelebbi hónapokban hogyan tudunk megbirkózni a gazdasági kérdésekkel. ”3 Gerő Ernő moszkvai látogatása után 10 nappal Vorosilov, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke tájékoztatta Dálnoki Miklós Bélát, hogy Magyarországon is minél előbb általános választásokat kell tartani. Ezt követően a kommunista párton belül felgyorsultak az események, s végül a vezetőség tagjai abban állapodtak meg, hogy a választásokat 1945 őszén kell lebonyolítani. Ezt Rákosi Mátyás az MKP KV 1945. augusztus 23- i ülésén a következőképpen indokolta: „A mi véleményünk az volt, hogy Magyarországon választásokat csinálni általában csak ősszel lehet. A téli választások nálunk szokatlanok és klimatikus okokból nagyon nehezek, mert a tanyavilág rossz útjai következtében sem szavazásról, de még agitációról sem lehet beszélni. Tavasszal a tavaszi munkálatok nehezítik meg a választásokat. Ha ezen az őszön nem tartanánk meg a választásokat, a jövő őszre kellene halasztani. Egész sor felszabadult országban voltak városi választások, ilyen viszonyok között lehetetlenség volna a magyar demokráciának várakozni a jövő őszig. Nem lenne reális, senki sem tudja, milyen lesz a helyzet jövő ősszel, milyen lesz az ország általános hangulata és az országok egymáshoz való viszonya. Feltétlenül szükség van arra, hogy az ideiglenességet befejezzük, hogy ne ideiglenes kormányunk és ideiglenes nemzetgyűlésünk legyen, hanem szilárd alapokra helyezzük és rögzítsük a meglévő viszonyokat. Hozzájárult ehhez a meggondoláshoz a terméskérdés és az általános gazdasági helyzet. Világos, hogy az élelmezési helyzet a jövő aratásig rendkívül nehéz lesz, és azt is meg lehet mondani, amint távolodunk a jelen aratástól, annál nehezebb lesz. Most 1 Kollega Tarsoly István (föszerk.): Magyarország a XX. században. I. kötet. Szekszárd, 1996, Babits Kiadó, 147. o. 2 Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947. Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó, 78.0. 3 Izsák Lajos - Kun Miklós (szerk.): Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944-1948. Budapest, 1994, Századvég Kiadó, 60. o. 173
