Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
A MEGYEI KÖZIGAZGATÁS VÁLTOZÁSAI TRIANON UTÁN... Azonban a törvényhatósági bizottság megalakulása után sem szűnt meg azonnal a komáromi kirendeltség, és csak a tisztviselők elbocsátással való megfenyegetése után, augusztus elején fejezte be működését. Ekkor három nap alatt kiköltöztek, és elfoglalták helyüket a főjegyzőségeken, az alispáni hivatalban és a számvevőségen. A megye-egyesítés ténye a miniszteriális szerveknél is okozott némi zavart. A Magyar Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium az Allamépítészeti Hivatal működését az egyesítés jegyében kiterjesztette Komárom megyére, és átvette tisztviselőit. Nem így az Elhagyott Javak Kormánybiztossága. Ez mind a két vármegyében megalakult, és szeptemberig egymás mellett működött. A kétszeresen működő szakigazgatási szerveket még sorolhatnánk, ami jelzi, hogy az egyesítés sok nehézséggel járt. Még a minisztériumok vezetőiben is csak fokozatosan tudatosult az egységes megye, amit jól mutat, hogy április és augusztus között változatos skáláját teremtették meg az egyesülés különböző fázisait mutató hivataloknak. Még tisztázatlanabb képet mutat a községi és járási közigazgatás vezetőinek levelezése. A tatai és a gesztesi járási főjegyzőségek megalakulásuk első percétől kezdve tudomásul vették az esztergomi székhelyű közös főispánt, de következetesen a komáromi alispáni kirendeltséget keresték meg napi ügyes-bajos dolgaikkal. Az alispáni kirendeltség megszüntetése és a megye egyesítése ellen a törvény- hatósági bizottságban leginkább a komáromi, kisgazdapárti Pákh János emelte fel szavát. Kifogásolta az alispáni beszámolót, mert annak csak 10%-a foglalkozott Komárommal, pedig ott van a nagyobb terület, ez a rész adja az élelmet. Mások a Komárom megyei adók felhasználása miatt aggódtak, és még sorolhatnánk a komáromiak kifogásait. Tárkányi alispán határozottan kiállt az egyesítés mellett. Szerinte a közigazgatás jó megszervezéséhez szükséges a centralizáció. A tataiak támogatták Tárkányit, és végül a komáromiaknak csak annyit sikerült elérniük, hogy kimondták: a törvényhatósági bizottság üléseit felváltva tartják Komáromban, Tatán és Esztergomban. Ezt viszont a belügyminisztérium nem engedélyezte. * Összegzésként megállapítható, hogy a II. világháborút követő időszak közigazgatási átszervezése nehezebb körülmények között ment végbe Komárom-Esztergom megyében, mint az I. világháború után. A helyzetet bonyolította a kibontakozó hatalmi harc, a kommunista párt előretörése, ami alapvetően befolyásolta a korábban kialakult kereteket, közigazgatási berendezkedést. A komáromi alispáni kirendeltség és a párhuzamosan működő szervek megszüntetése szükséges, és az ügymenet érdekében elkerülhetetlen intézkedés volt. A háború után formálódó közigazgatásban alsóbb szinteken zavart okoztak a gyakorlatilag kétfelől érkező utasítások. 169
