Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
CSOMBOR ERZSÉBET A Vörös Hadsereg 1945. március 16-án indított támadása a németek kiűzését eredményezte a két megye területéről. A három hónapig tartó harcok súlyos károkat okoztak emberéletben, épületekben, nyersanyagban, állatállományban egyaránt. A bányák nagy része üzemképtelen volt, szénhiány lépett fel, a visszavonuló német csapatok felrobbantották a vasúti és közúti hidakat, megbénult a közlekedés. A harcok elvonulását követően újjáalakultak a pártok, és megalakultak a Nemzeti Bizottságok. A nemzeti bizottságok tevékenysége kiterjedt az élet valamennyi területére: intézkedtek az iskolák, üzemek kitakarításáról, a munka beindításáról, gondoskodtak az élelmiszerkészletek kiosztásáról, a közbiztonság megteremtéséről, a földreform megindításáról, a kórházak működéséről, a szovjet csapatok ellátásáról. Üzemi bizottságok szerveződtek, amelyek a termelés megindításán fáradoztak. Az 1945. január 20-án, Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény kimondta, hogy Magyarország „ visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, úgyszintén hatályon kívül helyez minden törvényhozási és közigazgatási intézkedést, amely csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz való csatolására, vagy bekebelezésére vonatkozik. ” így ismét érvénybe lépett az 1923. évi XXXV. te. rendelkezése a vármegyék egyesítéséről. A magyar közigazgatás területi beosztását az ideiglenes nemzeti kormány 4330/1945. M.E. sz. rendelete szabályozta. Ezúttal kimaradt az „ideiglenesen egyelőre egyesített” jelző a vármegyék nevéből. Az egyesített vármegye „Komárom-Esztergom vármegye” néven alakult újjá, székhelye pedig ismét Esztergom lett. Komárom újra megyei város besorolást kapott, és a vármegye fennhatósága alá került. 1945-ben Esztergom város és a megye szovjet katonai parancsnoka: Be- louszov alezredes a közigazgatás békés kereteinek helyreállítása végett engedélyt adott a főispáni, alispáni és polgármesteri hivatalok működésének megkezdésére. A szovjet városparancsnokok főispánokat, polgármestereket neveztek ki. Főispán Váradi József, alispán Martsa Alajos, Esztergom polgármestere Mikler Ferenc lett. Váradinak a városháza udvarán tartott, 1945. áprilisi bemutatkozó beszéde szerint a legsürgősebb közigazgatási feladatok a következők voltak: földosztás, a súlyos közellátási problémák megoldása, a közegészségügyi nehézségek áthidalása, a kereskedelmi és ipari élet megindítása. Kijelentette, hogy a pártokon kívül állva kívánja ellátni feladatát. Martsa csatlakozott a főispán beszédéhez, és megjegyezte, hogy ő ugyan nem közigazgatási szakember, de becsületes munkát ígér. Esztergom konzervatív köreiben általános megdöbbenést keltettek a kinevezések, mert valójában egyikük sem volt szakember. Az áprilisban kinevezett vezetők nem sokáig maradtak a helyükön. Az ország teljes felszabadulása után az Ideiglenes Nemzeti Kormány megvizsgálta a megye közigazgatási helyzetét, és megállapította, hogy a kinevezések hatásköri túllépést jelentenek. Ezért a helyi Nemzeti 166
