Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
CSOMBOR ERZSÉBET lásának megfelelően - szakszerűsítő-központosító előírásokat tartalmazott. Csökkentette a törvényhatósági bizottsági tagok számát, ugyanakkor kiegészítette az érdekképviseleti tagok és örökös tagok kategóriáival. Azért, hogy a törvényhatósági bizottságot ne kelljen gyakran összehívni, megkonstruálta a kisgyűlés intézményét, amely a közgyűlés kisebb jelentőségű ügyeit intézte havi ülésein. Az új törvény előrelépést jelentett a jogorvoslat és az eljárás egyszerűsítése terén, és emelte a tisztviselői kar képzettségének színvonalát. Bizonyos anyagi rendezést, és az ön- kormányzati fegyelmi jogban egységesítést hozott. A rendezett tanácsú városokat megyei városokká nevezték át, de jogállásuk változatlan maradt. A törvény nem változtatott a 20-as évek rendeletéin, amelyek végeredményben áthárították egyes szakigazgatási szervek működési költségeit, a nyugdíjakat, a községi jegyzők fizetését az önkormányzatokra. Miközben terheik nőttek, autonómiájukat fokozatosan szűkítették. A vármegyék fennhatósága a községek és a rendezett tanácsú városok felett továbbra is megmaradt. A törvény hatályba lépését követően megválasztották a törvényhatósági bizottsági tagokat, majd a tisztviselőket. Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyében összesen 84 rendes és 42 póttagot választottak. Esztergom vármegye 26 rendes és 13 póttaggal, Komárom vármegye 58 rendes és 29 póttaggal képviseltette magát. Örökös megyebizottsági taggá választották Dr. Seré- di Jusztinján bíboros-hercegprímást, Dr. Fehér Gyula prelátus kanonokot, Lózert Kálmán lovagot, kisigmándi földbirtokost, Eszterházy Móric grófot és Lőke Károly szomódi református esperest. A tisztikar megválasztására 1929 őszén került sor. Az Esztergom című lap így tudósított az ünnepélyes tisztújításról: „A vármegyeháza nagytermében a de. 11 órát jóval megelőzően már nagy számban gyülekeztek a törvényhatósági bizottsági tagok. Pár perccel 11 óra előtt vonult be a főispán vezetésével a vármegye eddigi tisztikara. Elöl ment két hajdú díszben, kivont karddal, utána Reviczky Elemér főszolgabíró magyar nemesi testőri díszruhában, azután dr. Huszár Aladár főispán majd Palkovics László alispán és a főbb vármegyei tisztviselők fényes díszmagyarban, s a többi tisztviselő. A színes menetben ismét két kivont kardú hajdú zárta a sort. A megyebizottság harsány éljenzéssel fogadta a belépőket, majd ezek helyeiket elfoglalták és a főispán a Magyar Hitvallás elmondása mellett megnyitotta a tisztújító közgyűlést. Ezután az alispán a tisztikar nevében lemondott és a tisztviselők kivonultak. Minden állásra kizárólag a régi tisztviselők pályáztak, akikkel a bizottsági tagok igen meg voltak elégedve, mert közfelkiáltással újra választották őket. Ezután ismételten behívták az alispánt és a tisztviselői kart, akiket nagy ovációval fogadtak. ”15 15 Esztergom, XXIV. évf. 207. sz., 1929. december 19. 164
