Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vizek, folyók, emberek - Deák Antal András: Egy 19. századi Bős-Nagymaros: a Duna-Tisza-csatorna
EGY 19. SZÁZADI BŐS-NAGYMAROS: A DUNA-TISZA-CSATORNA millióra becsülte. Ebből kétmillió Ft-ot magánemberektől felvett kölcsönből állított volna elő. A Kamara urai úgy vélték, hogy az építkezés - még a szóban forgó árak mellett is - túlterhelné a Kincstárat. Azt javasolták tehát, hogy alapítsanak társaságot, és az működjék vállalkozás formájában. Követendő példaként a Ferenc-csatorna építését hozták fel.6 A kancellár, Pálffy, egyetértett ezzel, sőt úgy látta, hogy a vállalkozásnak még ilyen körülmények között sem kedveznek az idők, ezért annak elhalasztását javasolta.7 Az idők valóban nem kedveztek semmilyen nagy beruházásnak, mivel Ausztria ez idő tájt — Angliával és Oroszországgal szövetségben - Napóleon ellen készült, aki 1805. december 2-án Austerlitz-nél megverte az egyesült orosz-osztrák sereget. Szakmai aggályok is felmerültek azonban a csatornát illetően. Attól tartottak ugyanis, hogy táplálására nem lesz elegendő víz, ezért a király újabb helyszíni szemlét rendelt el.8 9 A munkát elvégző mérnökcsoport tapasztalatait summázó jelentést nem ismerjük. Tény, hogy ezt követően nem történt semmi. A háború aztán ismét felszínre hozta a közlekedés és a katonai utánpótlás gondjait az utakkal alig rendelkező Magyarországon. Ez adott indokot József nádor számára, hogy 1810-ben újabb felterjesztést nyújtson be a királyhoz.7 Ebben rámutatott, hogy a Csatorna megépülése esetén a hadiszállítások sokkal kevesebb pénzt emésztettek volna fel. A háború folytatódott, és a felterjesztés feledésbe merült. József nádor azonban nem akarta tudomásul venni, hogy az állam gyámkodásával nem érhet célba. 1821-ben ezért újabb javaslatot terjesztett a király elé.10 A király válasza így szólt: „...a szükséges pénzeszközökről, amennyiben ez a csatorna valaha is megépülne, eleve más úton-módon kell gondoskodni. ” E válasz egyben üzenet is volt mindazoknak, akik a jövőben csatornát akarnak építeni... így a csatorna hívei új utat választottak: vállalkozási alapon, részvényesek bevonásával próbálkoztak. Az építtető és hitelező a Lánchíd építésénél is vállalkozóként szereplő Sina bankár lett volna. 6 MOL Magyar Kancellária 1805. 3883 fasc. 7 MÓL Magyar Kancellária 1805. 3885.fasc. 8 Domanovszky Sándor: József nádor iratai. III. köt. 9 MOL N Titkos Lt. Acta Praesidialia 1810. No. XXI. 10 MOL N Titkos Lt. Acta Praesidialia 1821. No XVIII. 143
