Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vizek, folyók, emberek - Balla Tibor: A Leitha és Maros dunai monitorok tevékenysége Bosznia-Hercegovina 1878-as megszállása során
BALLA TIBOR A magyar kormány 1868 júniusában az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Részvénytársaságnál két monitort rendelt.2 A két egyforma hadihajót Josef Ritter von Romako császári-királyi hajóépítési felügyelő, hajómémök tervezte, aki a híres osztrák festő, Anton Romako testvére volt.3 1870 tavaszán, Óbudán kezdtek hozzá a két hajó építéséhez, amelyek 425 ezer forintjába kerültek a költségvetésnek.4 A dualizmus szellemében az egyiknek német, a másiknak magyar nevet adtak. A MAROS-t 1871. április 20-án, a LEITHÁ-t 1871. május 17-én bocsátották vízre. A hajók építését 1871 augusztusától a Duna Gőzhajózási Társaság (a továbbiakban: DGT) óbudai gyárában fejezték be. A MAROS első próbaútját 1871. november 22-én, a LEITHÁ-ét 1872. március 25-én tartották, fedélzetükön az Adriáról átvezényelt parancsnokokkal és tengerészekkel. A császári-királyi haditengerészet 1872 nyarán állította szolgálatba Európa első monitor típusú folyami hadihajóit. Az osztrák-magyar haditengerészetből már 1870-ben kikülönítették a polai kikötői parancsnokságnak alárendelt Óbudai, majd Budapesti Különítményt, azzal a feladattal, hogy a megépülő két új monitorral ellássa a Duna védelmét.5 Annak székhelye az Óbudai Tengerészlaktanya, a két monitor - és később a Dunaflottilla - téli báziskikötője az óbudai-öböl volt.6 A hadihajók páncélozott hajóteste alig emelkedett a víz színe fölé. A fedélzeten 19, a vízvonalon 44 mm-es páncélzat csak a kézifegyverek tüze, valamint a tábori tüzérség kisebb kaliberű lövedékei ellen védett.7 A császári-királyi haditengerészetnél először építettek hajóra forgatható, Sko- da-gyártmányú lövegtomyot, benne két, 1861 M 15 cm űrméretű, huzagolt csövű, hátultöltős, Wahrendorf-rendszerű, öntöttvas löveggel.8 2 Dr. Csonkaréti Károly - Benczúr László: Haditengerészek és folyamőrök a Dunán. A császári (és) királyi haditengerészet Dunaflottillájától a magyar királyi honvéd folyamerőkig (1870-1945). Budapest, 1992, Zrínyi Kiadó, 8. o. 3 Anton Romako (1832—1889) leghíresebb képe Tegethoff admirálist ábrázolja a lissai csatában, amelyet két változatban is megfestett: 1878-ban, illetve 1880-ban. Lásd bővebben Mayer, Horst Friedrich: Die Tegethoff-Bilder Anton Romakos. In Seemacht Österreich. Ausstellungskatalog. Schlosshof, 1994. 4 Mayer, Horst F. - Winkler, Dieter: Auf Donauwellen durch Österreich-Ungarn. 1989, Edition S. Wien, 134. o. 5 Csonkaréti - Benczúr: i. m. 8—9. o.; Prasky, Friedrich: Die Donaumonitoren Österreich-Ungams von 1872 bis zur Gegenwart. Wien-Graz, 2004, Neuer Wissenschaftlicher Verlag, 16-17. o.; Pawlik, Georg - Christ, Heinz — Winkler, Herbert: Die k.u.k. Donauflottille 1870-1918. Graz, 1989, H. Weishaupt Verlag, 26. o. 6 Csonkaréti - Benczúr: i. m. 28. o. A Dunaflottilla első parancsnoka Gyulai Gaál Jenő volt. 7 Csonkaréti: i. m. 137., 141. o. 8 A svéd vasgyáros által 1845-ben tervezett Wahrendorf-löveg - melyet 1861-től a bécsi Arzenál, majd később a Neuberg-Mariazelli Gyár készített a haditengerészet és a vártüzérség részére - kezelését kilenc fo végezte, tűzgyorsasága percenként egy-két lövés volt, (gránát esetében) 5800 mé130
