Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

A hírszerzés története a XVI-XX. században - Balla Tibor: Az osztrák-magyar hírszerző és kémelhárító szolgálat szervezete és működése az első világháborúban

AZ OSZTRÁK-MAGYAR HÍRSZERZŐ ÉS KÉMELHÁRÍTÓ SZOLGÁLAT... létre. (1918 áprilisában csak az olasz fronton 220 tiszt és ezer katona szolgált tol­mácsként.) A Balkánra irányuló hírszerzés több állomáson keresztül zajlott. Ezek sorába tartozott Cattaro, Mostar, 1916-tól a Belgrad központú osztrák-magyar katonai kormányzóság területén Valjevo, Mitrovica, Kragujevac, Novipazar, Észak-Albá- niában Skutari, Montenegróban Cetinje. A Románia elleni hírszerzés céljaira 1916-ig hírszerző állomásokat hoztak lét­re Brassóban, Kolozsvárott, Bukarestben, Ia§i-ban, Galacon. Olaszország elleni hírszerző állomások működtek a Monarchia területén Inns­bruckban, Grazban, Feldkirchben, Triesztben, Innichenben, Kötschachban, Wiesel- burgban, Svájcban pedig Zürich, Genf, St. Moritz, St. Gallen városokban. 1915. május végén az olasz hadszíntéren felállították a rádió-lehallgató szolgálatot és a Délnyugati Front rejtjelfejtő csoportját. Telefon-lehallgató állomásokat hoztak létre elsősorban a front karintiai szakaszán. Az erősen lecsökkent létszámú, 20 tisztet magába foglaló, a közös Hadügymi­nisztérium alárendeltségébe tartozó Nyilvántartó Iroda annak korábbi helyettese vezetésével végezte feladatait, azaz elsősorban a távolfelderítést az ellenséges ál­lamok - kezdetben csak Oroszország és Szerbia, majd Olaszország, illetve Romá­nia - területén, a tábori hírszerzés kivételével. A dunai birodalommal nem közvet­lenül hadban álló államok, pl. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a semleges országok (Svájc, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Spanyolor­szág) haderejének, továbbá a belföldi politikai, illetve államellenes megmozdulá­sok nyilvántartása szintén a feladatai közé tartozott. A politikai osztályt 1915-ben azzal a céllal hozták létre, hogy állandóan figyelemmel kíséije a belpolitikai élet mozzanatait: vajon nem befolyásolják-e azok a hadsereg szellemét és ütőképessé­gét. Az Evidenzbüro rendelkezett még egy kémelhárító osztállyal, amely - nevével ellentétben - hírszerzéssel is foglalkozott, és megfelelő apparátussal rendelkezett pl. hamis útlevelek, egyéb személyi okmányok előállításához. A korabeli elneve­zéssel siffreosztályon a központi rádióállomásokon lehallgatott táviratok rejtjelezé­sének megfejtése, illetve a közvetlen távíróvonalak lehallgatása folyt. Külön osz­tály foglalkozott a hadifogolyposta cenzúrájával, továbbá a semleges országokban rezidáló osztrák-magyar katonai attasékhoz címzett, és az onnan beérkező csoma­gok elosztásával. Külön ki kell emelnünk az osztrák-magyar katonai attasék és a pl. Szaloniki- ben, Velencében, Nápolyban, Milánóban működő császári és királyi főkonzulátu­sok felderítő tevékenységét. Kiemelt szerephez jutott a svájci osztrák-magyar ka­tonai attasé, William von Einem ezredes, akinek irodájában a világháború végén már 40 főt alkalmaztak. Az olasz haderőre vonatkozó információk nagy része Bemből érkezett. (A Központi Hatalmak közötti munkamegosztásnak megfelelően, a német katonai attasé a svájci fővárosban elsősorban a nyugati antant-hatalmak 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom