Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
A hírszerzés története a XVI-XX. században - Bagi Zoltán: Kémkedés a 15 éves háború időszakában Pietro Bonhomo és Nyáry Pál jelentései III. Mehmed szultán hadba vonulásáról 1596 áprilisában
BAGI ZOLTÁN hadba vonulásáról, de egy esetleges Bécs elleni támadást semmiféleképpen nem tartott valószínűnek. Arról, hogy mekkora bizonytalanság uralkodhatott a Habs- burg-kormányszerveken belül 1596-ban (és tegyük hozzá: később is) az oszmán hadsereg erejéről és támadásának irányáról, azt jól bizonyítja egy 1596. június 20-i jelentés. Eszerint: „Miksa főherczeg s mások is hihetetlennek tarják, hogy a török császár személyesen induljon a táborral. Pálffy épen most biztos tudomást nyert, hogy a török császár már augusztus hóban Bécs előtt akar táborozni. ”26 III. Mehmed szultán egyébként pontosan a levél keltének napján indult el Isztambulból a magyar hadszíntérre.27 A Habsburg-hírszerzés csődjét azonban némiképpen „kozmetikázza” az a tény, hogy az oszmán hadsereg vezetői között mind a belgrádi, mind a szalán- keméni haditanácskozás alkalmával éles viták robbantak ki a támadás irányát illetően. Valószínűnek tűnik, hogy az eredetileg elhatározott Erdély elleni támadástól Hatvan császári ostromának a híre térítette el a pasákat, s így vették tervbe Eger ostromát.28 A szalánkeméni haditanácskozáson pedig Csigalazade Szinán pasa felvetette egy Komárom elleni akció tervét is, de dívánbéli társai elvetették ezt a javaslatot.29 Felmerül a kérdés: miért uralkodtak ilyen kaotikus állapotok a Habsburg hírszerzőrendszerben? Ez azért történhetett meg, mert bár az Udvari Haditanácshoz egyaránt futottak be a horvát-szlavón végekről, a Magyar Királyságból és Erdélyből is hírek vagy kémjelentések, azok hitelessége több esetben is ellenőrizhetetlen, illetve megkérdőjelezhető volt, hiszen az isztambuli Habsburg-kövétség munkájának szüneteltetésével megszűnt a legfontosabb hír- és kontrollforrás. így az egymásnak teljességgel ellentmondó hírek és rémhírek a háború folyamán több alkalommal is - mint például 1597 nyarán30 - azt eredményezték, hogy a hadvezetés helytelenül, vagy már eleve késve döntött az adott kérdésben. Megoldást jelenthetett volna erre az oszmán végvárakban szolgálatot teljesítő állandó kémhálózat kiépítése, amelynek felállítását például Zacharias Geizkofler vagy Mátyás főherceg is sürgette. A hosszú török háború időszaka alatt azonban erre nem került sor.31 26 Jedlicska 1897. 607. o. 27 Tóth 2000. 188.0. 28 Török történetírók 129. (Pecsevi), 247. (Kjátib Cselebi); Tóth 2000. 188-189. o. 29 Tóth 2000. 189. o. 30 Pálffy 1997. 45-46. o. 31 Müller 1901.229., 256. o.; Pálffy 1999. 53-54. o.; Kerekes 2007. 1219. o. 102
