Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

További fegyveres incidensek

együttműködésüket, ő valószínűleg ezt akarta megtorolni.152 Egy Paczal nevezetű ember pedig a forradalom idején lázas forradalmár és agitátor lett. Festői rongyok­ban, szakállasán járta a várost fegyverrel a kezében és gyújtogatott.153 Az orvosok is több személyes bosszúról számolnak be. Csemohorszky Vilmos meséli a következő történetet: „...szórványosan még érkeztek sebesültek. Például egy megvert férfi. Kérdeztem: mi történt önnel? Azt felelte, TSZ elnök volt, a fel­oszlató közgyűlés után a tagok megverték.”154 Ugyanígy járt a tömeg által elfoglalt tankból kiugró Ludvig József is. Dr. Darabos László tatabányai orvos visszaemlé­kezése szerint: „...arra lettem figyelmes, hogy a Petőfi utca eleje felől moraj hallat­szik, majd az iskolával szemben lévő járda fordulóján mintegy 30-40 főből álló csoport bukkant elő, akik valakit, egy egyenruhás személyt folyamatos szidalma­zás, pofozás és rugdosás közben hajtanak maguk előtt a kórház irányába. A csoport lépésről lépésre közelítette meg a kórházat, majd odaérve a nyitott kapun belökte a hadnagyi rangban lévő személyt, majd utána be akart nyomulni a kórház területére is. A testi bántalmazás továbbra is folyt, olyan kiáltások hangzottak el: »Erre a kapuoszlopra kellene felakasztani!«” Végül Ludvignak sikerült a kórház területére menekülnie, a tömeg pedig az orvos felszólítására morogva szétoszlott. A katoná­nak komolyabb baja nem történt. Kikérdezésekor elmondta, hogy egy tankkal járőrözött a városban, majd a Lő­rinc utcában le kellett állnia. Ekkor kiszállt, a tankot becsukta és gyalog indult a Rákóczi tér felé. Eközben mind többen követték, gyalázták, szidták. A csoport egyre fenyegetőbbé vált vele szemben. Futni kezdett, a csoport utána, majd sikerült a Hévíz utca és a Rákóczi tér sarkán lévő ház pincéjébe lefutni. A tömeg azonban innen kihozta, majd onnan a kórházig verte.155 A kórház egyébként mindenféle szélsőséges esettől mentes maradt. A sötétka­pui sortűz áldozataival egy időben vitték be a Mecséri kíséretéhez tartozó, és Esz­tergomba érkezésükkor megsebesült Szabó Ábel századost is, de nem történt sem­miféle atrocitás. Még a délelőtti tüntetés közben egy későbbi bírósági per vádanyagául szolgáló esemény is volt a városban. Erős Ferenc odament néhány általa ismert gazdához, akiknek hasonló sérelmeik voltak terménybeszolgáltatási és begyűjtési ügyeik mi­att, ezért azt gondolták, jó lenne írásbeli bizonyítékot is szerezni sérelmeik igazá­ról.156 Valószínűleg néhányan ekkor hatoltak be a városházára azzal a céllal, hogy a Begyűjtési Hivatal nyilvántartását megsemmisítsék. Arról nincs információnk, 152 Uo. 624. 153 Egy szemtanú naplója alapján, a kézirat megtalálható a szerzőnél. 154 Csemohorszky Vilmos: i. m. 162. 155 Darabos László: Ki volt Ludvig József? Esztergom és Vidéke, 1993. november 11.4. 156 Bővebben az esszém végén ismertetem az ellenük lefolytatott pert. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom