Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

A Sötétkapu sötét ügye

busz elejét látom, sértetlen! Hátul viszont por, füst. Az ajtón ijedt fiatalok, sikolto­zó nők tolongnak ki, magasba tartott kezekkel. - Ne lőjenek, ne lőjenek! - Aztán vérző, jajgató sebesültek vánszorognak ki a busz ajtaján.”105 Nem sok idő múlva a másik tank a pilismaróti út felé tüzelt. A lövedék eltalálta az ott lévő trafikosbódét, halálát okozva ezzel a teljesen ártatlan trafikosnéninek is. Szemtanúk állítják, hogy a trafikra leadott lövést megelőzően MUSZ-os katonákat láttak kézifegyverekkel, akik lőttek a parancsnokság épülete felé, majd a trafik mögé ugrottak fedezéknek.106 A Sötétkapuban történtek miatt a tömeg menekült, de a tank, amelyik a trafikba lőtt, megindult a Sötétkapu elől elfutó tömeg után és géppisztollyal tüzeltek belőle a Sötétkapu melletti domboldal, illetve a Szent Ta­más-hegy felé. A vároldalon a hegy oldalát akkor még sűrűbben borították a fák. Az emberek a fák között rohantak fentről lefelé, a város felé. Valószínűleg ekkor menekültek néhányan be a Fürdő Szálló épületébe is, aminek majd a későbbiekben lesz még szerepe. Akik az autóbuszra a Széchenyi téren már nem fértek föl, gyalog indultak a Sö­tétkapuhoz. Nekik „szerencséjük” volt, ők későn érkeztek. Szabó Sóki István a következőket írta naplójában: A buszra „lehetetlen felszállni. A gyűlésen jelenle­vők egy része gyalog indul a Sötétkapuhoz. Alig érünk a »Fürdő Szálló« épületé­hez, amikor ágyúdörgést és sorozatlövéseket hallunk. Rövid idő múlva menekülő emberek jönnek velünk szemben. Elmondásuk szerint borzalmas vérfürdő van a Sötétkapunál, sok a halott és a sebesült. így jónéhányan lemondunk arról, hogy a helyszínre menjünk.”107 A szomorú történet délután Vi 1 táján fejeződött be. A Sötétkapu áldozatainak számát pontosan meghatározni még ma sem lehet, mivel a könnyű sérültek egy része például nem is jelentkezett a kórházban. Kiss Sándor őrnagy későbbi vallomásában a halottak számát 10-12-re teszi, később azonban már 16-18 halottról beszél. Ma a tragédia helyszínén márványtábla áll, az ezen szereplő névsor szerint 15 halottja volt a vérengzésnek. A Sötétkapu áldozata­ihoz sorolják a már említett trafikosnénit is. A halotti bizonyítványok szerint a Sötétkapuban 9 fő vesztette életét, ezek közül menekülés közben 4 embert lőttek le, az autóbuszban pedig 5 halott maradt szinte felismerhetetlenségig összeroncsolva. A sebesültek közül további 4 ember halt meg még aznap, vagy az utána következő napokban a kórházban.108 Bánki S. József azonban azt állítja, hogy a halotti bizo­105 Egy szemtanú emlékezik. [Marcell György visszaemlékezése.] Esztergom és Vidéke, 1991. október 31. 5. 1(16 Bánki Sárik József levele Berki Mihály újságírónak, Százhalombatta, 1993. december 6. 3. Rendelkezésemre bocsátotta: Nagyfalusi Tibor. 107 Szabó Sóki István naplórészlete. 108 Bády István: i. m. 116. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom