Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Jaj a legyőzőtteknek! - Horváth Csaba és társai pere
tetni „különböző kínzó módszerekkel”. Ezt akadályozták meg a szovjet csapatok. Ezenkívül azt állította, hogy volt egy lista, amelyen azoknak az AVH-soknak, rendőröknek és nyomozóknak a neve szerepelt, akiket ki akartak végezni, egy másik papíron pedig a Horthy-időszak csendőrei és rendőrei szerepeltek.347 A két lista azonban nem került elő sem a tárgyalásig, sem pedig azóta, ami minden kétséget kizárva azt jelzi, hogy ilyen listák nem is léteztek, hiszen ellenkező esetben ez döntő bizonyíték lett volna a vádlott ellen. A többi tanú vallomása teljesen megegyezett a vádlottak vallomásával. A forradalmárok többségének nézetét fejezi ki visszaemlékezéseiben az E rendű vádlott, Horváth Csaba: „Amit tettünk, vállaltuk. Tudtuk, hogy nem volt törvénybe ütköző, így mindannyiunk számára egyértelmű volt, hogy ha itt mégis ítélet születik, akkor az teljesen független lesz a tényéktől.”348 A kemény ítéleteket nem a tényleges cselekedetekhez, hanem automatikusan a vádakhoz kötötték. A vádlottak egyike sem vallotta magát bűnösnek a történtek miatt, csak Zséger László és Kosik Kornél érezte magát bizonyos ügyekben hibásnak. Perüket az Esztergomi Megyei Bíróság tárgyalta első fokon. A nyilvános tárgyalást 1957. december 18-án folytatták le, a vádlottak ügyében 1957. december 28-án hirdettek ítéletet.349 Az ítéletekről készített kimutatás tartalmazza a vádlottak nevét és büntetését: Név Szabadságvesztés Egyes jogok gyakorlásától való eltiltás Horváth Csaba 4 év 3 év Zséger László 3 év 6 hónap 3 év Kosik Kornél 1 évKiss László 1 év 6 hónap 2 év Barátosy Lajos 1 év 6 hónap 2 év Horváth Csaba visszaemlékezésében a következőket írja: „Az utolsó szó jogán - ahelyett, hogy megbántam volna tetteimet - azt mondtam, hogy nem érzem magam bűnösnek, és a bíróságot sem ismerem el törvényes bíróságnak, mert nem a nép választotta, nincs legitimitása, és ennek kapcsán az ítéletet sem tartom törvényesnek. Tudtam, hogy rontok a helyzetemen, de ezt nagyon komolyan így gondoltam.”350 148 Horváth Csaba: i. m. 338. 349 Az első fokú ítélet KEMÖL, EMB. B 686/1957. 11. számon található. 350 Horváth Csaba: i. m. 339. 119
