Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A kettős hatalom időszaka
A vezetőségbe tehát dorogi részről két fő, a Duna menti üzemekből szintén két fő, míg az esztergomi Munkástanács részéről egy fő került be. Megállapodtak arról, hogy összehangolják az üzemek működését, a problémákat hasonló módon oldják meg, és együtt lépnek fel követeléseik érdekében a kormánnyal szemben. A szervezet azt is célul tűzte ki, hogy tájékoztassák egymást a Nagy-Budapesti és a Dunamelléki Munkástanácsok munkájáról. A Duna menti üzemek egy szervbe tömörítése azért vált szükségessé, mert a megye délnyugati részének települései a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Központi Munkástanácsának iránymutatását követték.296 Ezt ellensúlyozva integrálta a régi megyeszékhely, Esztergom Doroggal együtt a megye Duna menti részeinek törekvéseit. A Dunamenti Központi Munkástanács a Nagy-Budapesti Központi Munkástanácsot maga fölött álló szervnek ismerte el. Az elnökség a legközelebbi ülés idejét és helyét is megtárgyalta, valamint híradót szerkesztett, hogy a Duna menti üzemek munkásságát is tájékoztassa a fejleményekről. Az első híradó összeállításában részt vett Szalay Ferenc is, és ennek sokszorosítása is Esztergomhoz köthető, mivel a városi Sportárutermelő Vállalatnál végezték azt. Szétosztását a dorogi Nemesi Béla vállalta el. A Dunamenti Központi Munkástanács első ülésén a megyei vezetést hibáztatta, hogy „Komárom megyében megyei Munkástanács nincs. Joggal vethetik fel a dolgozók a kérdést, és a felelősséget, miért és ki miatt nem tud megalakulni Komárom megyében az a szerv, amely az összes Komárom megyei dolgozók érdekeit képviselné. ... December 3-án, hétfőn összegyűlt Tatabányán Komárom megye valamennyi számottevő vidékének képviselete. A tatabányai Tröszt Munkástanácsa a megyei munkástanács kérdésében a következő választ adta: Nem ismeri el, hogy ő hívta volna össze a munkástanácsokat. Addig a Munkás- tanácsot megalakítani nem lehet - szerintük - amíg erre a Kormány engedélyt nem ad. Azt állították, hogy megyei Munkástanács megalakítására a Nagy-Budapesti Munkástanács még nem adott felhívást.”297 A DKMT második ülésére két nappal később, december 6-án került sor déltájban, az Esztergomi Városi Tanács 2-es számú irodahelységében. Az értekezleten egy hat pontból álló határozatot fogadtak el. Először ismertették a Budapesten folyó harcokat, majd azt, hogy a tatabányai és a dorogi üzemek sztrájkot helyeztek kilátásba. A Dunamenti Központi Munkástanács szolidaritásról biztosította őket, és megerősítette, hogy ha a kormány a követeléseket nem teljesíti december 7-éig, a Duna menti üzemek is sztrájkba lépnek. Ezenkívül a Nagy-Budapesti Munkástanács tájékoztatóját közölve kiemelték, hogy „A Munkástanácsok nem engedik ma296 Ne feledjük őket!... Esztergom és Vidéke 1999. november 4. 4. 297 KEMÖL, EMB. B 732/1957. Szalay peréhez csatolva oldalszám nélkül (valószínűleg 383.). 103
