Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1741. év

csúnyán összeverte. A tiszttartó elégtételt követelt, különben ha újra Szenttamáson találja, a városi borbélyt kétszáz botütésre ítéli.

1859. (XVII.96.) Szkacsányi János lakosokkal való dolga kivizsgálására kiküldik Gánóczy Istvánt, Szentgály Jánost és Szilcz Józsefet.

1860. (XVII.96.) A városi borbély elmondta, hogy ő nem verte meg a szenttamási borbélyt. Az eset szerinte a következőképpen történt: elment a céhfelügyelőhöz és panaszt emelt a szenttamási borbély ellen, de a szenttamási céhben nincs senki, aki őt a mesterségtől eltiltaná. Ekkor elment a vízivárosi borbélyhoz, és összetalálkozott a várban szolgáló borbéllyal, aki meghallva az ügyet, elvitte őt a szenttamási borbélyhoz. Csupán a borbély felesége volt otthon, aki elkezdte szidalmazni a vendégeket, mire a városi borbély a pálcájával rácsapott. Az asszony azonban rácsapta az ajtót, így nem találta el. Mivel az esetnek tanúja volt a várbeli borbély, őt is meg fogják hallgatni az orvossal együtt.

1861. (XVII.97.) Néhai Kovács György hét árvája közti vagyonfelosztásra kiküldik Szaday Ferencet és Szentgály Jánost.

1862. (XVII.97.) Megbízást adnak Lukácsy István kamarásnak, hogy fizessen ki 10 forint 50 dénárt a Prandstetter Jánostól vett, és a várkapitánynak ajándékba adott két borjúért.

1741. szeptember 2,

1863. (XV1I.97.) Faichtinger József bíró, Trimmel Lénárd és Fronk Gábor távollétében, valamint öt külső tanácstag jelenlétében a városi gondnok elmondta, hogy azok a gazdák, akik a város földjeit felesben szántják, a saját részüket sokkal korábban, gondosan felszántották, a város részét pedig sokáig hagyták parlagon. A város gondnokának meghagyják, hogy az említett gazdák saját maguk számára szántott földjét vetesse be a város számára, ha pedig a jövőben ilyen történik, a gazdától elveszik a földet és másnak adják bérbe.

1864. (XVII.97.) Gánóczy István bemutatta az egy éves árvák atyjai hivataláról szóló számadását. A számadás átvizsgálására kiküldik Szaday Ferencet, Szilcz Józsefet és a jegyzőt.

1865. (XVII.97.) A Molk-ezredből való hadnagy bemutatta a három nyári hónapra szóló adótartozást, összesen 227 forint 44 krajcárt, és kérte a várost, hogy minél előbb fizesse ki, különben behajtják rajta. Mivel a kamarás nem tudott összeszedni ennyi pénzt, úgy határoztak, hogy a város pénztárából kivesznek 468 forintot, és ebből fizetik ki az adót.

227