Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1741. év
1794. (XVII.83.) Perbály Márton özvegye a pestis idején meghalt, és a Buda utcában lévő házát fele részben adóhátralékai kifizetésére, fele részben pedig a lelki üdvéért mondandó misére hagyta. A házat meghirdetik. 1795. (XVII.83.) Vendégh János áristomban lévő felesége, Lipsik Örzse és Agárdi Ilona ügyét, mivel bizonyítékokat nem találtak ellenük, alkalmasabb időre halasztják. 1741. június 3. 1796. (XVII.83.) Az országgyűlésen résztvevők, valamint Gánóczy István és Pösz- ler György távollétében úgy határoztak, hogy a pesti vásárra elküldik Csernikovics Pál városi gondnokot, hogy egy lovat vásároljon a városi kocsihoz. 1797. (XVII.84.) Cziml Ádám egy katona szőlője mellett lévő trágyáját elhordta, ezért miután a hegymesterek felmérik a kárt, a trágyát vissza kell adnia, vagy az árát meg kell fizetnie, különben 12 forint büntetést kell fizetnie. 1798. (XVII.84.) Cziml Ádám pintér és annak apja ellen panaszt emelt a mezőcsősz, mivel amikor figyelmeztetni akarta őket, hogy lovaikat tilos helyen legeltetik, elkezdték őt szidni. Az ügyet a tanúk távolléte miatt a következő ülésre halasztják. 1799. (XVII.84.) Ispán István özvegye és fia, Ispán János között vita támadt egy szőlő miatt. Az ügyet a következő ülésre halasztják, de mivel Ispán Jánosnak nincsenek a birtokában azok az iratok, amely szerint az apja ráhagyta vagyonát, ki kell fizetnie az anyjának a szekeret és más eszközöket. 1800. (XVII.84.) Nagy János kovács a maga mesterségén kívül lakatosmunkát is végzett, és eközben Ujváry Ferenc lakatos rajtakapta, ezért Nagy János csúnyán elküldte. Babszky János szintén szidalmazta Ujváryt és Nagy védelmére kelt. Nagyot ezért hat forint megfizetésére kötelezik, Babszkynak pedig tizenkét szekér homokot kell hordania az építendő Szent Anna-kápolnához. 1801. (XVII.85.) Schaszni Andrást a szokásos eskü és díj lefizetése után a polgárok közé felvették. 1802. (XVII.85.) Noll Jakab bognár és Czirált Mátyás belsővárosi német szabómester elmondta, hogy a Tritenhle Friderik nevű ifjú, aki jelenleg Fensztl József tímármester (waiszgarber) inasa, árva, mivel Landor városában éltek szülei, de a pestis alatt meghaltak. A felszabadító leveléhez a származásáról szóló bizonyságle220
