Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1740. év

1627. (XVII.42.) Megbízást adnak a kamarásnak, hogy fizessen ki Szatzker Péter asztalosnak az elhunyt remete számára készített koporsóért 2 forint 25 dénárt.

1740. július 29.

1628. (XVII.42.) Miklósffy Márton és Fronk Gábor távollétében Szentgály Istvánt a polgáreskü és a polgárdíj letétele után a polgárok közé felvették.

1629. (XVII.42.) Felolvasták a Helytartótanács július 13-án Pozsonyban kelt levelét, amelyben kéri egy kimutatás elkészítését arról, hogy hány személy halt meg pestisben, hány marha pusztult el, hány beszállásolt katona van, mekkora költségébe került ez a városnak a pestis alatt.

1630. (XVII.43.) Felolvasták Eszterházy János királyi biztos levelét, amelyben tájékoztatja a várost, hogy a Duna ezen a felén nincs már járvány, ezért úti engedéllyel szabadon lehet közlekedni.

1631. (XVII.43.) Felolvasták a Pozsonyi Kamara július 12-én kelt levelét, amelyben kéri a várost, tájékoztassa, miért nem küldte fel a tisztújításról szóló jelentéssel együtt a számadásokat. Felszólítja a várost, hogy az 1736. évi számadásokat küldje be.

1632. (XVII.43.) Őszy Ferenc kérésére az elhunyt szülei házának felmérésére kiküldik Gánóczy Istvánt és Miklósffy Mártont.

1633. (XVII.43.) Cziml Ádám pintér elmondta, hogy Gánóczy István a panaszpénzt felvette tőle, de elégtételt nem adott, ezért felszólítják, hogy a budai ráctól szedje be a szánkó árát, és fizesse azt ki a pintérnek. Ha a rác nem fizetne, a saját vagyonából kell azt megtennie. A cselekedetéért hat forint büntetést kell fizetnie az újonnan építendő kápolnára.

1740. augusztus 8.

1634. (XVII.44.) Szentgály János távollétében Viller Jánosnak és Horváth Ferencnek megengedték, hogy azt a 24 öl fát, amelyet Újfaluról hoztak, elvigyék a városból, de mivel a fa igen drága, többet ezzel a városban nem kereskedhetnek, mert csak felemelik az árát.

1635. (XV1I.44.) Fronk Gábort és Szilcz Józsefet elküldték a beszállásolt katonaság hadnagyához, hogy elmondják, a katonaság a lakossággal erőszakosan viselkedik és verekedik, ezért ha nem fogják megfékezni magukat, az ingyenes ellátás helyett a polgárok pénzt fognak kérni a szállásért. A hadnagy megígérte, hogy beszélni fog a katonáival és rendre fogja utasítani őket.

201