Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)

BEVEZETÉS

tözött a városháza mellett lévő, a Belicsics család tulajdonában lévő házba, amely üresen állt. Csupán október végén lehetett újra használatba venni a városházát.15 16 Augusztusban a járvány enyhült, és Naiszer Károly posztókészítő javaslatára ezt a temetőben felállított kis kápolnával ünnepelte meg a város."’ Természetesen a jár­vány ideje alatt a vásárokat is megtiltották, de mivel néhány hónap elteltével a vá­rosiak már ugyancsak szűkében voltak a gabonának és a tűzifának, ezek árusítását megengedték. Kereskedők azonban továbbra sem jöhettek be a városba, a városka­pu előtt kellett letenni portékájukat, ellenértékét szintén ide helyezték az esztergo­miak, majd ha megtörtént az adásvétel, innen hordták be a városba.17 Végül 1740. március 6-án oldották fel a zárlatot Esztergom körül, mivel ekkor már két hónapja egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak a városban.18 A korszak másik fontos eseménye 111. Károly halála volt. Mivel az uralkodónak nem volt fiúgyermeke, lánya, Mária Terézia foglalta el trónt, ezt azonban több, a Habsburg trónra szintén jogot formáló uralkodó nem fogadta el, így 1740. decem­ber 16-án megkezdődött a Habsburg örökösödési háború. A királynőnek minden segítségre szüksége volt, ezért 1741 májusában országgyűlést hívott össze Po­zsonyba, ahol természetesen Esztergom város követei is megjelentek.19 Az össze­gyűlt rendek azután megszavazták „életüket és vérüket” a királynő és a Habsburg- ház hatalmának fenntartásáért, és elfogadták a már addig is magas adók megemelé­sét. Esztergom város követei - Faichtinger József bíró és Campion János jegyző - május 13-án utaztak el Pozsonyba, a jegyző augusztus 3-án, a bíró pedig szeptem­ber 30-án tért haza.20 Az országgyűlési végzés értelmében a városnak huszonnégy gyalogos katonát kellett kiállítania megfelelő felszereléssel, kilencvenhat mérő gabonát, száznyolcvan mérő zabot és hatszáz forintot kellett fizetnie.21 Ennek telje­sítése azonban már a következő, 1742. év feladata volt. *** A regeszták elkészítése és közreadása az előző kötetekben alkalmazott szabá­lyok szerint történt. A regesztákat lehetőség szerint időrendben, folyamatos számo­zással közöltük. A sorszám után zárójelben, római számmal feltüntettük a jegyző­könyv számát (XV. 1735. év, XVI. 1736-1739. év, XVII. 1740-1741. év), arab számmal pedig a jegyzőkönyv levéltári paginálás szerinti, azaz a jegyzőkönyv ol­dalának alján vagy tetején ceruzával jelölt oldalszámát. Ha a tanácsülés nem a bel­15 Vö. 1372., 1466. számú regeszta. 16 Vö. 1403., 1408. számú regeszta. 17 Vö. 1476. számú regeszta. Is Vö. 1519. számú regeszta. I') Vö. 1714. számú regeszta. 211 Vö. 1776.. 1844., 1885. számú regeszta. 21 Vö. 1903. számú regeszta. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom