Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1727-1734 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 16. (Esztergom, 2007)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1727. év
129. (XIII.43.) Megbízást adtak Szkacsányi János egyház gondnoknak, hogy fizessen ki 224 forint 55 dénárt Gruibpaur János ácsmesternek a templomnál végzett ácsmunkákért. 130. (XIII.43.) Megbízást adtak Szkacsányi Jánosnak, hogy fizessen ki 130 forint 7 és fél dénárt Kohlhoffer Jánosnak a templomnál végzett munkákért. 131. (XIII.44.) Megbízást adtak Szkacsányi Jánosnak, hogy fizessen ki 14 forint 72 dénárt a Rener nevű üvegesnek a templom ablakainak rendbehozataláért. 132. (XIII.44.) Megbízást adtak Trimmel Lénárd kamarásnak, hogy fizessen ki három forint 86 dénárt a fenn nevezett üvegesnek az iskola ablakainak kijavításáért. 133. (XIII.44.) Mivel a városnak szüksége van egy ügyvédre (fiscus), és a város ügyeiben tett utazások nagyon nagy költségekkel járnak, Grassalkovich Antal királyi jogügy igazgató kérésére és a külső tanács beleegyezésével a város újra felfogadja Tersztyánszky Jánost az előző fizetésével és azzal a feltétellel, hogy Tersz- tyánszky elfelejti a város és a szenátus iránti rossz érzéseit és a jövőben mindenben a város érdekeit szolgálja a legjobb tudása szerint. Cserébe a szenátus is elfelejti Tersztyánszky iránti rossz indulatait. 1727. március 29. 134. (XIII.45.) Hersics Ferenc és Zilizy András távollétében felolvasták a Helytartótanács március 18-án Pozsonyban kiadott levelét, amelyben kéri a várost, hogy a jövőben a városi számadásokat az előírt szabványok szerint, a város pecsétjével és a jegyző aláírásával ellátva küldjék be. Visszaküldi ezért a város 1726. évi számadásait, mivel nem volt rajta a város pecsétje és a jegyző nem írta alá. Kéri a Helytartótanács, hogy a számadást aláírva és lepecsételve küldjék vissza neki. 135. (XIII.46.) Felolvasták a Helytartótanács másik levelét a forspont és az ingyen munkák ügyében, amelyekkel kapcsolatban a Helytartótanács a város véleményét kéri. Mivel a város közvetlenül a király alá tartozik, fel van mentve ezek alól a szolgáltatások alól, így véleményt sem tud mondani róla, az ügy a vármegyét illeti. 136. (XIII.46.) Szkacsányi János és Szkacsányi István bencés szerzetes, dömölki adminisztrátor a maguk és anyjuk, Csáby Ilona, valamint öccsük, Gergely és húgaik, Klára és Erzsébet nevében megjelentek a szenátus előtt és elmondták, hogy mivel Nagy Ferenc jegyző el akarja jegyezni Szkacsányi János lányát, Szkacsányi Katalint, Szkacsányi János a jegyespárnak adja két telkét, amely a vasárus Schui- perger háza és a Duna között van, továbbá Csurgókúton lévő szőlője egy részét Jo- járt Istvánná szomszédságában. Ha Szkacsányi János és felesége meghal, Katalin 30
