Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 15. (Esztergom, 2006)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1723. év
Erzsébettel kötött házasságának papírjait is. Úgy döntöttek, hogy az iratok eredetije a levéltárba kerül, Fodor viszont kap róluk másolatot. 328. (XI.69.) Az Árok ucza-n élő néhány polgár kérte, hogy házukhoz jelöljenek ki szántót, rétet és kertet. Ezek kijelölésével megbízták Szentgály András kapitányt. 329. (XI.69.) Forgács Ferenc kérésére megbízták Szanthoffer Ferenc kamarást, hogy Szűcs István adócédulájára írják fel az ő részét, és az adószedésnél tőle hajtsák be. 330. (XI.69.) Szanthoffer Ferenc kamarás kifizetett az állatorvosnak, népiesen Orvodnak fáradalmaiért tíz forintot. 331. (XI.69.) Megbízták Szanthoffer Ferenc kamarást, hogy Lencz Mihály asztalosnak a bemutatott számla alapján fizessen ki kilenc forint ötven dénárt. 332. (XI.70.) Bellay János, az esztergomi káptalan teljhatalmú megbízottja és prefektusa a következő kéréseket mondta el a városi tanácsnak: 1. A hazai törvények értelmében a káptalan a bárányok és a méhek után is kér tizedet, ahogy az már Illyés János prefektus alatt is szokásban volt. 2. Az 1698. évi összeírás szerint a szőlőhegyen háromszázötven szőlőtőke volt, de már szükség lenne egy új összeírásra. 3. A káptalan szeretné visszaállítani a Szent László idejében használt módszert a tized beszedésére, azaz különböző állomásokon, lombsátor alatt, ugyanis a mostani módszer szerint december hónapban házról házra, pincéről pincére járni nagyon kényelmetlen, sőt ekkorra a polgárok a bor többségét már szét is osztogatják. 4. Kérték a városi tanács segítségét az előző évi tized hátralékának behajtásában. 5. Schuchnecht György Miksa, az esztergomi vár kapitánya hatszázalékos kamatra a városnál kíván elhelyezni háromszáz forintot az esztergomi káptalan részére a felső várkápolnában világító lámpás felállítására. Mivel a tanács ilyen rövid időn belül ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni és az ügyet a külső tanácscsal is meg kell beszélni, a döntést a következő ülésre halasztják. 1723. szeptember 25. (Külső tanács ülése) 333. (XI.71.) Tersztyánszky János és néhány külső tanácstag távollétében megtárgyalták Bellay János káptalani prefektus kéréseit, és a következő válaszokat adták: 1. A káptalan kérését teljes egészében megtagadják I. József kiváltságlevele értelmében, amely a várost nem kötelezi bárány- és méhtized fizetésére. A város soha nem fizetett hasonlót, ha mégis - ahogy a prefektus állítja - az csak a városi tanács tudta nélkül lehetett. 2. Szintén megtagadják a szőlőhegy összeírását is, mivel ez néhány éve megtörtént, és azóta a szőlőtőkék számában nem történt változás. 3. A tizedszedés új módjával a külső tanács német tagjai és néhány an a magyarok közül 49
