Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 15. (Esztergom, 2006)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1726. év
1366. (XII.300.) Megtárgyalták Stadler Krisztián ügyét Hueber Vitus ellen egy bizonyos tartozás ügyében. Mivel azonban Stadler nem jelent meg, az ügyet alkalmasabb időpontra halasztják. 1726. június 22. 1367. (XII.301.) Stessel Mihály és Zilizy András távollétében felolvasták Dierk Ferdinánd kapitány Rozsnyóbányáról írt levelét, amelyben közli a várossal, hogy Fári Sebestyén végrendelete értelmében az esztergomi házát adják el, az árát pedig adják át a budai apácáknak, ahol Fári árváit nevelik. 1368. (XII.301.) Megbízást adtak Trimmel Lénárd kamarásnak, hogy fizessen ki negyvenhat forintot egy talpfára és kétszáz deszkára. 1369. (XII.301.) Megbízást adtak a kamarásnak, hogy fizessen ki harminchat forintot Farbinger Györgynek a hatszáz forint 1725. február 5. és 1726. év közti kamataként. 1370. (XII.301.) Megbízást adtak a kamarásnak, hogy fizessen ki hatvan forintot a barátoknak az ezer forint kamataként. 1371. (XII.301.) Megbízást adtak a kamarásnak, hogy fizessen ki száz forintot a ferenceseknek a két év alatt tartott magyar nyelvű prédikációkért. 1372. (XII.301.) Csaszta Ferencnek, a splényi ezred zászlótartójának és Gyöpös Istvánnak, valamint leányának ügyében a felek békésen kiegyeztek. 1373. (XII.302.) Gruibpaur János ácsmester kérte, hogy a templomtető-készítést bízza rá a város. Az esetleges károk miatt hajlandó biztosítékot is adni a városnak. A város az ajánlatot elfogadja. 1374. (XII.302.) Stadler Krisztián sörfőző kérte, hogy vegyék fel a városi sörfőzőbe az özvegy sörfőző helyett. Mivel az özvegy sörfőzővei a városnak szerződése van, három évig nem választhatnak mást a helyére. 1375. (XII.302.) Trimmel Lénárd kamarásnak átadták a szenttamásiak marhák után fizetett illetékét, azaz tizenegy forintot. 1726. június 26. 1376. (XII.303.) Heim Ferenc távollétében Kolb István vízivárosi bíró és a jezsuita atyák elöljárója a városi tanács elé járult és kérte, hogy a városhoz tartozó Előhegyen lévő szőlők alatt néhány épületből álló Lusthaust, azaz nyáry szellő házat 176
