Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 15. (Esztergom, 2006)

Bevezetés

királyi városok feletti felügyeleti jogot.18 A Helytartótanács ezért 1724 végén kérte a városokat, hogy számadásaikat küldjék be neki, ami kisebb ellenállással találkozott a városok vezetőségénél.19 Esztergom sem akarta teljesíteni az utasítást, ezért több levelet írt más szabad királyi városoknak, illetve Grassalkovich Antal királyi jogügyigazgatónak.20 Végül azonban kénytelen volt teljesíteni a Helytartótanács kérését, ami azonban további problémákat okozott, mivel a városi számadásokat november 1-jén kellett elküldeni, azonban az eddigi szokás szerint április 24-én, a tisztújítás napján készítették el azokat. A gondot úgy próbálták megoldani, hogy a kamarás választását és a számadás készítésének határidejét november 1-jére helyezték át, így az 1725. április 24-én megválasztott kamarás, Schöffel Ágoston csupán 1725. december 1-jéig maradt hivatalban.21

Megváltozott ebben az időszakban a tized szedésének a módja is. Az esztergomi káptalan által kezdeményezett változtatást eleinte szintén nem akarták elfogadni a város vezetői, később azonban mégis megtették. A káptalan ugyanis azt kérte a várostól, hogy téijenek vissza a tizedszedés középkori módjára,22 azaz az akkor érvényben lévő rendszer helyett, amely során a szüret után a káptalan képviselői minden borosgazdát a házában kerestek fel és önkéntes bevallás alapján szedték a tizedet, a régi-új eljárás szerint a szőlőhegyekről a városba vezető utakon két állomást állítottak fel, ahol a káptalan képviselői rögtön a szüret után be tudták szedni a bortizedet.23

Bár a város a sokasodó adók és kiadások miatt állandó pénzgondokkal küszködött, korszakunkban gyarapodott a város ingatlanainak száma, ugyanis Kukländer Ferenc Ferdinánd özvegyének halála után az örökös, Fraitagh kapitány hajlandó volt eladni a városnak a Kukländer család tulajdonába került Bottyán-vagyont.24 Az adásvételre 1726 végén került sor, amikor a város kilencezer forintért megvette a mai városháza épületét és a hozzá tartozó szőlőket.25 Az ügy azonban hosszas utánjárást igényelt, ezért a város kénytelen volt felfogadni két ágenst, Kubiczky Györgyöt és Király Ádámot, akik Bécsben és Pozsonyban képviselték Esztergom érdekeit.26

18 A Helytartótanács megalakulására és működésére: Felhő Ibolya - Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Bp., 1961. 7-42.

19 Vö. 712. számú regeszta.

20 Vö. 773., 867., 920., 953. számú regeszta.

21 Vö. 849., 1102. regeszta. A választás időpontjának áthelyezésében valószínűleg Schöffel Ágoston kamarásnak is szerepe volt, mivel már a választása után jelezte, hogy ő nem akar kamarás lenni (912. számú regeszta).

22 Ennek részletes leírása: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve (1500-1502, 1507-1521). Szerk.: Solymosi László. Bp., 2002. 30-33.

23 Vö. 285., 332., 333., 341., 343., 353., 361. számú regeszta.

24 Vö. 1122., 1218., 1219., 1220., 1232., 1262., 1428. számú regeszta.

25 Vö. 1443. számú regeszta.

26 Vö. 1248., 1265., 1266. számú regeszta.

9