Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Beatrix Sinková: Archívne dokumenty v Štátnom okresnom archíve v Nových Zámkoch. 35 Suba János: A komáromi erődrendszert ábrázoló térképek és tervrajzok a hadtörténeti térképtárban
II. Újvár Az óvár rekonstrukciójával egy időben az újvárat is átépítették. Az átépítés korából 1817-1818-ból származik ez az alaprajzrészlet, és a metszetrajz. 20. sz. melléklet (HT: G. I. h. 180/1) alaprajz 21. sz. melléklet (HT: G. I. h. 180/1) metszet 1810-ben egyemeletes legénységi laktanyát építettek, amelynek alaprajza követi az erőd vonalát. 1815-ben átadták a parancsnoki épületet, majd tovább folytatták az erődudvar kialakítását. Ezzel egy időben a kazamatákat is megerősítették. Ezt az 1834-es tervből lehet látni. 22. sz. melléklet (HT: G. I. h. 180/13) Az 1848-49-as magyar szabadságharc eseményei megrongálták az Újvárat is. Az 1851-ből származó tervrajz a helyreállítás tervrajza az Ovárnál is. 23. sz. melléklet (HT: G. I. h. 181/2) Az erődudvart tovább építették, ilyen épületeket terveztek az udvarba. 24. sz. melléklet (HT: G. I. h. 180/81) Bemutatunk egy közúti híd tervrajzát, ilyen hidakat építettek az újvárból kifelé vezető utakon, mint ezt a XVI-XV1I kurtinák között. 25. sz. melléklet (HT: G. I. h. 180/20) III. Nádorvonal A nádorvonal egy kb. hat kilométer hosszú hét erődből (I—VII) és négy védműből álló erődöv. A tulajdonképpeni Nádorvonal a hét erőddel a Kis-Dunának a dunaszigeti második keresztúttól szembeni partjától félkörben húzódik az Apáli sziget legdélibb partjával ellentétes Vág-Duna partjáig tart. Az a része, amely a Vág-Duna folyóval párhuzamosan fut az Ó várig, Vágvonalnak nevezzük. 1808-ból egy hiányos tervrajz áll rendelkezésünkre. 26. sz. melléklet (HT: G. I. h. 180/84) Az 1830-as évektől fokozódik az építkezés üteme, bemutatok egy 1833-ból származó tervrajz részletét. 27. sz. melléklet (HT: G. I. h. 182/1) 1844-ben az I. számú erőd megépült a Kis-Dunánál, 1847-ig a II.—III.—IV. sz. erődök is megépültek. Az erődök nagysága 220x350 méter. Két részből állnak, egy külső szabályos vagy szabálytalan alakú bástyából, és egy belső laktanya udvarból. Az erődök tetején ütegállások vannak kiképezve, vastag földtöltésekkel ellátott mellvéd mögött, előtte széles vizesárok, mindkét oldalán vastag mészkőfallal burkolva. Az ellenlejtő az egész erődöt eltakarta. A laktanyarész önálló erődként is funkcionálhatott. A laktanyák külső fala mészkőből, belső fala téglából épült. A dongaboltozatos helységek vastag földréteggel vannak burkolva. Az V. erőd, mint jellegzetes erődtípus tervrajzát mutatom be. 28. sz. melléklet (HT: G. I. h. 185/35)
