Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Előszó
Előszó A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Komárom Városi Fióklevéltára 1994-ben nyitotta meg „kapuit", a megyei és városi önkormányzat megegyezését követően. A fióklevéltár megalakításának gondolata először a 1980as évek első felében merült fel a járási tanácsok megszűnésekor. Miért tartották fontosnak már akkor ezt az ügyet? A válasz nem adható meg egy mondatban. Komárom lakosai közül bizonyára sokan érdeklődtek városuk múltja iránt, sőt voltak, akik a kutatáshoz is kedvet éreztek, de ezt a fióklevéltár megnyitásáig a távolság miatt nem vállalták. Esztergomban már évtizedek óta tartottunk levéltári órákat a diákok számára, amelyeken a történelmi eseményeket eredeti és másolt dokumentumok alapján szemléltettük. Aki részt vett már ilyen órán, tudja mit jelent a múlttal való személyes találkozás. Ez az élmény hozzájárul a nemzeti tudat részét képező lokálpatriotizmus és az önismeret kialakulásához és megerősödéséhez. A levéltári órák segítik a pedagógusok oktató, nevelő munkáját is. Másrészt az állampolgárok a kárpótlási ügyek intézése során is megtapasztalhatták a levéltárak fontosságát. Az önkormányzatok dolgozói számára szintén fontos anyagokat őriznek ezek az intézmények, gondoljunk csak arra, hogy a magyar közigazgatás évszázadai alatt összegyűlt tapasztalatokat ezek az iratok tartalmazzák. A fenti indokok alapján 1994. április 29-én ünnepélyes keretek között megnyitott fióklevéltár gyűjtőkörébe az önkormányzat és elődközségeinek, illetve városnak, valamint intézményeinek és közüzemeinek iratanyaga tartozik. Ennek megfelelően a helyszűkével küszködő esztergomi intézményből áthoztuk Komárom város Mérnöki Hivatalának 1908-1941 közötti iratanyagát, Komárom város Polgármesteri Hivatalának 1945-1950 közötti iratait, a városi tanács végrehajtó bizottságának és tanácsüléseinek jegyzőkönyveit és iratait az 1950-1973 közötti évekből. Tekintettel arra, hogy 1977-től Komáromhoz tartozik a korábban önálló Szőny község, a település iratai is idekerültek, közülük legértékesebb a képviselőtestületi jegyzőkönyvi sorozat (1879-1974). Az utóbbi években begyűjtöttük a tanácsi korszakban keletkezett iratanyagot és a fióklevéltárba kerültek a megszűnt intézmények anyagai is (pl. Klapka Általános Iskola). Kialakítottuk a tervtárat, plakátgyűjteményt és elkezdődött a kézikönyvtár megszervezése.
