Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Fülöp Éva: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez
a secretariusok is készítettek). Észrevételezte, hogy a „Donatio Palatinalis Praedii Puszta Gyimot pro Papensibus" tévesen a pápai Elenchusba volt bevezetve. 31 A rendezési munka során Hering különvette minden helység actáit, uradalmanként (Pápa, Devecser, Tata, Sempthe, Gesztes) külön loculamentumba (rekesz, tartó) helyezve azokat. Kivételt képeztek a capsákban elhelyezett acták, amelyekről regestrum (jegyzék) is volt. Megjegyezte, hogy a folyamatban lévő ügyek actáit a prefectus magánál tartotta, így azokat nem sequestrálhatta. Bár Eszterházy Károly véleménye az volt, hogy „az Archívum jó rendben soha nem lesz", ha ezek külön vannak, s ha helyrekerülnek, bármikor ki lehet emelni, ám a napi gyakorlat az előbbi megoldást rögzítette. 32 Hering felhívta a figyelmet arra, hogy a már regesztrált capsákat is szükséges átnézni, mert nem csak egy-egy helység anyaga van bennük. Megállapította, hogy a capsákra rá kell vezetni a bennük foglalt helységeket, így a regestrum nélkül is könnyű kikeresni az éppen szükségest. A sequestratio során úgy találta, hogy még a serális (sorszámozott) actákban is előfordulnak olyanok, amelyeket „Chronologice inducalni" (időrendben bejegyezni) kellene a már elkülönített/rendezett acták regestratiójában, sőt még a már rendezett actákat is „per Custodiam" (téka, boríték) szerint is bevezetni. A „külső famíliákról" szóló [okjleveleket ABC szerint rendezte és egy instrumentumba (lajstrom) eszerint vezette be, „cum provocatione non Capsa sed Fasciculi et numeri, hogy külömböztessenek az Jószágokrul szólló Levelektül" (azaz nem irattári zsákok, de iratkötegek és azokon belül sorszámok szerinti hivatkozással). Egy fasciculusba csak egy família actái kerültek. Eszterházy Károly szerint azonban ezeket is el kell különíteni, hogy az Esterházy családot illető vagy illethető javak kitűnjenek, de ezt a munkát levéltárosa hagyja utoljára, „mert magunknak, és nem másoknak akarunk dolgoztatni" ? l Eszterházy Károlyról a művészettörténeti szakirodalomban többször megállapították, hogy milyen alaposan kézben tartotta, irányította és terveivel is alakította kiterjedt uradalmi építkezéseit. A levélmásolati könyvekben fennmaradt levelekből és a püspök rávezetéseiből kitűnik, hogy nem volt ez másként a levéltár rendezésének kérdésében sem. 1788. május 10-én elrendelte, hogy amely acták már rendbe voltak véve, s róluk Index vagy Elenchus (mutatók) készültek, azokat személyes lemeneteléig, tehát Egerből Pápára utaztáig úgy kell hagyni. Amely actákról viszont nem volt Index, azokat extrahálni kell (kiemelni), Elenchusba venni - elsőként a pápai domínium actáit - és az ugyanazon faluról vagy pusztáról szólókat ABC rend szerint, azon belül is időrendben kell összerakni, de indorsalni (címirat31 MOL P. 1216. C. 51. N. 3. Hering József levele gróf Eszterházy Károlyhoz. Pápa, 1778. máj. 3. 194-195. 32 A prefectusok és a levéltáros hatáskörbeli egyenetlenségeire lásd Hudi József: Esterházy Károly... 86-87., 88. 33 MOL P. 1216. C. 51. N. 3. Hering József levele gróf Eszterházy Károlyhoz - a címzett rávezetéseivel - Pápa, 1778. május 3. 194-195.
