Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Sarlota Drahosova: Nyitrai Állami Körzeti Levéltár családi fondjai és azok felhasználása

giai összefüggéseket bizonyító iratokat is lehet találni, például magánleveleket, szerződéseket, címeresleveleket vagy azok másolatát. Felhasználhatóak a hivatali tevékenységről szóló iratok is, ha a család valamelyik tagja jelentősebb hivatali vagy társadalmi tisztséget töltött be, például ügyvéd volt, ahogy János a Dávid családból. Jó példa erre a kisvezekényi Botka család fondja, mivel Botka Tivadar nemcsak jogász és történész volt, de különböző megyei egyesületek tagja is, ő volt ugyanis a természeti katasztrófák következményeinek elhárításáért felelős megbízott, valamint a Keglevics birtokok kurátora is. Érdeklődésének minden területét visszatükrözik a fennmaradt iratok. Az első sorban említett jogászi és történészi tevékenységéből kifolyólag levelezést folytatott több magyar politikussal és tudományos szakemberrel, mint például Knauz Nándorral, Mojzes Istvánnal és másokkal. Kéziratban fennmaradt néhány munkája, amelyek közül említsünk meg néhányat: A lévai vár, A szolgabírói hivatal stb. Összeállította ezenkívül a barsi okmánytárat és részt vett a magyar törzsek Kárpát-medencébe érkezésének dátumáról szóló tudományos vitán. A műemlék épületek védelme, valamint ezek műemlékvédelmi hivatalokban történő nyilvántartása is vezet hozzánk néhány kutatót, akik tanulmányozni szeretnék a családi iratokat. Érdeklődnek az eredeti építkezési tervek iránt, kastélyok, templomok, kápolnák, kripták történelmi rekonstrukciója és erre vonatkozó költségvetések, például az ószéplaki Friesenhof család székhelyének építészeti terve vagy a felsőelefánti kastély és a templom tervei iránt. Az iratok nagy csoportját alkotják az adott család vagyoni helyzetéről szóló jelentések, amelyek képet nyújtanak a gazdálkodás módjáról és állapotáról. Ha ezekből az iratokból nincs sok, a családi fondba kerülnek, ha túlnyomó többségben vannak, az uradalmi fondba soroljuk be őket. Példaként említsük az apponyi Apponyi uradalmat, ahol a gazdasági iratokon kívül egy külön csoportot képez a család tagjainak 19. és 20. századi levelezése, valamint különböző aprónyomtatványok, mint például fényképek a család tagjairól vagy személyi okmányok. Ezeket az iratokat a levéltár egyenesen az apponyi kastélyból vette át 1957-ben. Az uradalmak iratai közül kiemelkedik a Pálffy család bajmóci uradalmának fondja. Jól látható ebben a bajmóci kastély környékén lévő birtokok, az uradalmi székhely, a mező- és erdőgazdaság kezelésének fejlett szervezete. Az iratokat még 1942-ben rendezték az eredeti tulajdonosok negyvenöt tárgyi csoportba és alcsoportba. Azok az iratok, amelyek a családi fondokat képezik, nem klasszikus hivatali tevékenység során jöttek létre, ennek ellenére egységes gyűjteményt alkotnak, amelyet az iratképzők személye köt össze, akik a legkülönfélébb rokoni szálakkal kapcsolódnak egymáshoz. Ezek az iratok az állam tulajdonába államosítással vagy ajándékozással kerültek, de elhelyezhették őket az állami levéltárban letétként is egy szerződéssel, amelyben pontosan meghatározták az elhelyezés és a felhasználás feltételeit. Az 1990-es években visszaszolgáltattuk a Koronthály család letétjét, mivel az örökösöknek a szerződés szerint jogukban állt visszakapni. Az iratok tar-