Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Bukovszky László: A magyar-szlovák lakosságcsere párhuzamai a Galántai járás és Nyíregyháza között

sem. A felmerült problémát az állam igyekezett orvosolni. A kormánybiztosságon keresztül jelentős összeggel támogatta a lakóházak és a gazdasági épületek felújítását. Következő kifogást az áttelepítettek az ellen emelték, hogy a magyar áttelepítő szervek ígéretével szemben az egy községből áttelepített magyarokat több esetben az ország más-más távoli vidékére irányították. Ez történt a Nyíregyházára irányított taksonyiak negyedik csoportjával is, akiknek hozzátartozóit Baja környékére telepítették.

36 Ennek ellenére általános volt, hogy az áttelepített magyarok nem a juttatott földingatlan minősége és nagysága, hanem kizárólag a lakások minősége iránt emeltek kifogást. A földingatlan juttatás a Szlovákiába kitelepült tirpákok után visszamaradt ingatlanból történt. Az 1947. május 2-ig kitelepült 374 szlovák család mintegy 2500 kat. hold földingatlant hagyott vissza. Ebből a mennyiségből 200 szlovákiai család juttatását tervezték 10-15 kat. holdas juttatással.

37 A birtokrendezés során csak azokat lehetett földhöz juttatni, akiket a lakosságcsereegyezmény keretén belül telepítettek át. A menekült magyarokra más szabályok vonatkoztak. Az idevonatkozó törvények szerint a juttatott föld nem lehetett nagyobb olyan birtokegységnél, amilyet egy földműves család a maga erejével képes volt megművelni. A juttatott szántóföld területe nem haladhatta meg a 15 kat. holdat, a kert és szőlő együttvéve pedig 3 kat. holdat. A nyíregyházi szlovákok (tirpákok) áttelepülése A csehszlovák kormány 1946. július 14-én nyújtotta át Magyarországnak az önkéntes áttelepülésre jelentkezett szlovákok jegyzékét. A toborzás alatt országos viszonylatban 92 390 jelentkezőt írtak össze. 75,4%-uk beszélt szlovákul. A helyszíni adatfelvételek során viszont 14,7%-uk magyarnak vallotta magát.

38 Az áttelepülésre jelentkezett szlovákok elsődleges szempontja a gazdasági érv volt. Ezt a jelentkezettek szociális struktúrája is igazolja, hiszen az áttelepülésre többségében a falusi szegénység és a törpebirtokosok jelentkeztek.

39 A magyarországi szlovákok intézményes áttelepülésére az egyoldalú szerelvények elindításával 1946. június 11-én vette kezdetét. A vegyesbizottság 8. véghatározata alapján a magyar kormány tekintettel a Csehszlovákiában mutatkozó nagy munkaerőhiányra, hozzájárult a vagyontalan magyarországi szlovákok áttelepüléséhez. 1946-ban összesen 8630 nincstelen, vagyonnal nem rendelkező szlovák települt át Csehszlovákiába.

40 Az ősszel megindult áttelepülés a Nyíregyházán és a várost övező tanyabokrokban élő tirpákságot is érintette. Összesen hét transzport volt összeállítva: ebből 1946. december 31-ig négy hagyta el a várost. Az első 1946. október 14-én, az utolsó no36 Uo. 1947 S. N. 37 Uo. i.sz. 290/II-K/1947. 38 Új Otthon. 1948. VIII. 7. 39 Bobák, Jan.: Maďarská otázka v Cesko-Slovensku (1944-1948). Martin, 1996, 98. 40 Új Otthon. 1948. VIII. 7.