Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Szita Szabolcs: Deportálás a Csillagerödböl 1944 őszén

tesekkel megközelítőleg kétszázan voltak. (Közöttük őriztek birodalmi német bárót zsidó feleségével, és több elfogott zsidó munkaszolgálatost is.) A foglyok az erőd udvarán látták, ahogy a katonák naponta 15-16 éves fiúkat, leventéket gyakorlatoztattak. A félelmetes falak között Ortskommando (német parancsnokság) és tucatnyi SS is állomásozott. A foglyok első benyomásait Berey Géza emlékezése őrizte meg. A keleti részen „a bejárati helyiségben feneketlen láncos kút van, ahonnan a vizet meríthetik a bentlakók, de óránként csak tíz vödör vizet szabad kimerni. Ide terelnek bennünket, miután a rendőrök valamiféle listát igyekeztek rólunk készíteni, de egy SS odajött, és félbemaradt az egész. így ömlesztve kerülünk a harmadik emeleti, egyenként kétméternyi széles és három méter hosszú fülkerendszerbe. Minden fülkében egy-egy méter magas és legfeljebb tíz centiméter széles lőrés van, amelyen nagyon kevés levegő árad be, és még kevesebb fény világítja meg a falakon körbe lógó vasbilincskarikákat. Lábunk bokáig süpped a száraz homokba, fekvőhely vagy szalma sehoF? A Monostori erőd foglyai - a Csillagerődben őrzőitektől eltérően - tartalmas katonai menázsit kaptak. így aztán testi állapotuk keveset romlott. Inkább az állandó bizonytalanságjövendő sorsuk nyomasztotta őket. Az erődből november derekán teherszerelvényekben deportáltak. A korábbi fogolysereg (férfiak, nők és gyermekek is) kiegészült elfogott felsőgallai bányászokkal, munkaszolgálatos és zenész cigányokkal. Az ismeretlenbe ezerkétszáz körüli létszámban, húsz lezárt tehervagonban, magyar rendőri kísérettel utaztak. Berey szerint „szűkölve, sírva vagy káromkodva" érkeztek a hegyeshalmi határállomásra. Onnan német katonai őrséggel Bruck, Passau, Regensburg, majd Weiden következett. Németország délkeleti térségében, a flossenbürgi koncentrációs táborban landoltak. November 18-án a kegyetlen valósággal szembesülve sokan megrökönyödtek. Félelemmel vegyes kíváncsisággal látták meg az addig elképzelhetetlent, az SS-munkatábort. Benne pedig az élőhalottakat, „a csíkos rabruhában sündörgőket".

8 Csillagerőd, a deportálás központja A Komárom IV. Csillagerőd hivatalos elnevezésű, katonai letartóztatási intézet (gyakorlatilag internálótábor) 1944. évi felállításáról iratot nem találtunk. 1944 nyarán deportálási objektumként számításba jött, de ezt a hivatalos szervek ismé7 Berey Géza: Hitler - Allee. Gondolat, 1979. 107-109. 8 Berey flossenbürgi rabszáma 35 938 volt. Fogolytársai közt említi Bónis Áron unitárius lelkipásztort, Budai József újvidéki cipészt, Sümegi Ignác apci vegyeskereskedőt, dr. Sombor-Schweinitzer József volt budapesti rendőrfőkapitány-helyettest, dr. Király Izidor székesfehérvári ügyvédet, az írnokként dolgozó Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminisztert, Tolnai József pécsi szociáldemokrata párttitkárt.