Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Sarolta Drahosova: Levéltári iratanyagok a Nyitrai Állami Területi Levéltárban
SAROLTA DRAHOSOVA Levéltári iratanyagok a Nyitrai Állami Területi Levéltárban A Nyitrai Állami Területi Levéltár gazdag forrásanyagokkal rendelkezik Komárom és környéke történelméhez, főleg a volt Komárom vármegyét illetően. Előadásomban a teljesség igénye nélkül kívánok ismertetni néhány levéltári fondot, melyek a Nyitrai Állami Területi Levéltárban találhatók. Magyar kollégáinkkal összeköt bennünket a múlt, a közös állam, melyben elődeink éltek. Komárom vármegye a Duna mindkét partján terült el, s határai az egyes történelmi időszakokban nagyon változóak voltak. A legnagyobb területi változásokra a középkorban, a török háborúk idején került sor, amikor is Komárom vármegyéhez csatolták a törökök által el nem foglalt területeket Esztergom, Fejér és Pilis vármegyékben. Az idők folyamán változott a megye járásainak területe és megnevezése is, ami főleg négy járást érintett. II. József uralkodása alatt Komárom és Esztergom megye egyesült, majd később az abszolutizmus korában újra kettévált. Komárom vármegye iratanyaga az egyes időszakokban egészen 1945-ig főleg Komárom és környéke történelméhez nyújt fontos információkat, 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a határmódosításnak megfelelően létrejöttek az új közigazgatási intézmények. Ami annyit jelentett, hogy Magyarországon - melynek a Tatai és Gesztesi járás jutott - 1919. október l-jén megkezdte hivatalos működését Komárom megye, mint Győr megye kirendeltsége Komárom székhellyel, Szlovákia területén pedig megalakult Győr-Komárom-Esztergom megye Rév-Komárom székhellyel, mely 1922-ig működött. Ennek a területnek természetes központja volt Komárom, melyet Mária Terézia 1745. március 16-án szabad királyi városi rangra emelt. 1870-ben ismét közigazgatási átszervezésre került sor, melynek értelmében Komárom kivált a megyei közigazgatásból és önálló törvényhatósági joggal bírt, 1922-ben elvesztette addigi önállóságát, és a nagyközségek kategóriájába sorolták. A levéltári iratanyagok közül legnagyobb figyelmet érdemelnek Komárom vármegye kongregációs iratai, melyek között az iratjegyzékek - elenchusok - segítségével igazodunk el. Tartalmilag a feudalizmus korának nagyon széles tárgykörét ölelik fel. Említésre méltóak a komáromi céhek, a török támadások, az úrbéri rendeletek bevezetése, Komárom és az erődítmény jelentősége az 1849-es forradalmi évben.
