Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Ortutay András: Az esztergomi zsidóság 1944-1945-ben
tábor területén állítottak föl. Megtiltotta a vármegye alispánja, hogy a zsidók nyilvános fürdőt látogassanak, hogy Esztergomban és Párkányban a meglévő mozgóképüzemeket látogathassák. Csak meghatározott időben mehettek ki az utcára stb. A csendőrség esztergomi szárnyparancsnoksága a polgármesterhez fordult, hogy a zsidók által leadásra kötelezett „kutyák közül, a csendőrség részére többet át akar venni. Főleg farkas, dobbermann, nagytestű pulikra, nagyobb terrierekre van szüksé g r Június első napjaiban már tudták mindenütt, hogy az esztergomi zsidókat is elszállítják. Esztergom a III. csendőrkerülethez tartozott, itt júniusban kezdődtek meg a deportálások. Ujabb öngyilkosságok történnek. Június 5-én hajnalban megérkezett a Start Autóbusz Rt. kocsija, s megkezdődik a vasútállomásra való szállítás. Nincs írott nyoma az elszállításnak, a lebonyolításnak. Testi motozás után indult el a szerelvény Komárom felé, ahonnan a következő napon indultak tovább a szállítmányok. A város köztiszteletben álló tisztiorvosát, dr. Berényi Zsigmondot és családját elrejtették, másokat is megpróbáltak menteni, így zsidó házastársat, gyerekeket. Júniusban már Etter Jenő sem volt Esztergomban, a belügyminiszter a megbízhatatlannak tartott polgármestert Máramaro s szigetre helyezte át, amit ő nem fogadott el, 55 éves korában bevonult katonának, a város új polgármestert kapott. Serédi júniusi tárgyalásai a kormánnyal közismertek, s a püspöki kar nevében kiadott június 29-i körlevelének sorsa is. Egyéb okok mellett Serédi tiltakozásának is szerepe lehetett abban, hogy Horthy leállíttatta a budapesti zsidóság deportálását, elszállítását. Az állítólag tervezett Baky-féle csendőrpuccs elmaradásában pedig szerepet játszhatott az esztergomi páncéloshadosztály kötelékeinek Budapestre irányítása. A nyilas hatalomátvétellel Esztergomban is a nyilasok kezébe került a hatalom. Október 18-ától felfegyverzett páltszolgálatosok járták Esztergom utcáit Markó városvezető testvér irányításával. 1944 októberének végén a Dorogon keresztül vezető országúton zsidó gyalog-menetoszlopokat hajtottak Budapestről Nyugatra. Az egyik éjszakai tábor a dorogi labdarúgópálya volt. Katonai okokból a gyalogmenetek jelentős részét az esztergomi Duna hídon vitték tovább, nem a bécsi országúton. A gyalogmeneteknek több faluban is voltak áldozatai. Ritka kivétel volt, amikor egy magyar katonai teherautó félholt zsidóasszonyt hozott be Esztergomba, súlyos szúrt sebekkel. Lakott település közelében esett össze, így szuronnyal adták meg a kegyelemdöfést Az esztergomi Vaszary Kolos kórház főorvosa gondoskodott kezeléséről és elrejtéséről, az irgalmasrendi ápolónők segítségével. 1944. december 26-án a Vörös Hadsereg alakulatai elérték Esztergomot. A város nyilas vezetői Győrbe menekültek. A bujkálok előjöhettek, de sorsuk és Esztergom sorsa még nem fordult jóra. December 31-én Komáromnál volt az a zsidó munkaszolgálatos század, amelyben vagy harminc esztergomi szolgált. A nyilas hadvezetés átadta őket a németeknek. December 31-én tanúi voltak éjféltájt, amint
