Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Kalákán László: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyaga és a vészkorszak .

események ugyanilyen második vonalbeli mellékszereplője Sédey Gyula, aki 1944. december közepétől Budapest rendőr-főkapitánya volt, s ilyen minőségében bele­sodródott a vészkorszak eseményeibe. A per során tisztázni próbálta a rendőrök budapesti harcokban való bevetésének körülményeit és igazolni a budapesti zsidó­ság érdekében kifejtett embermentő tevékenységét. Fontos részinformációkat tartalmaznak a Hungarista Légió és a nyilas különít­mények anyagai. A dokumentumok között fellelhető a Radeczky laktanyában szol­gálatot teljesítő nyilas karhatalmi alakulat tagjairól készített jelentés, információkat tartalmaznak a nyilas uralom alatt működött kivégzőszervekről, a nyilas terrorcsa­patok működésének helyszíneiről és a Hungarista Légió volt tagjairól. Iratok talál­hatóak továbbá a nyilas keretlegények és funkcionáriusok névsoráról, a nyilas ki­végzésekkel kapcsolatos tanúvallomásokról és a megyei, járási nyilas körzetveze­tőkről, elítélt nyilas bűnözőkről. Rendkívül gazdag és részletes Sztójay Döme, volt berlini nagykövet és minisz­terelnök vizsgálati anyaga. Az iratok részletesen tartalmazzák a Sztójay-kormány idején kiadott zsidók elleni rendeleteket, a kormány kinevezése körüli huzavona történetét és a németekkel folytatott tárgyalásait. Ugyanebben a gyűjteményben találhatóak a főszereplők, Szálasi Ferenc, Werth Henrik és társaik ügyében készült jegyzőkönyvek, összefoglalók, vádiratok és ítéletek. A háborús és népellenes bűn­cselekményekre vonatkozó dossziék között fellelhetőek Jaross Andorra vonatkozó anyagok, az Endre-Baky-Jaross bírósági per (egyébként már publikált) iratai, a Mexikói úti Siketnémák Intézetében történt zsidó gyilkosságok kapcsán készült jegyzőkönyvek, a különböző gettókban elkövetett bűntettek, a munkaszolgálatosok ellen végrehajtott gyilkosságok és a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (KEOKH) által történt deponálási ügyek is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Bár az előzőekben csupán mozaikszerűen villantottuk fel a magyarországi vész­korszakra vonatkozó, Levéltárban található iratok talán legreprezentánsabb típusait, a fentiek alapján láthatjuk, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltá­rának vészkorszakra vonatkozó iratanyaga rendkívül sokrétű. Egyfelől találunk kifejezetten a vészkorszakra vonatkozó dokumentumokat, másrészről olyanokat, melyekben az 1944-1945-ben lezajlott eseményeknek csak másodlagos szerepük volt, de mégis információkat tartalmaznak ezzel kapcsolatban is. Mint minden tör­téneti kutatás kapcsán, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fel­lelhető dokumentumok felhasználása során is fontos más „kontroll anyag" áttanul­mányozása, hiszen sok esetben egyetlen forrás önmagában még nem kizárólagos, különösen értve ezen a Rákosi-korszakban keletkezett peranyagokat, és „kivert" vallomásokat. A Történeti Levéltár azonban a vészkorszakra vonatkozóan rendkí­vül gazdag forrásanyaggal rendelkezik, a dokumentumokban található információk hitelességét a legtöbb esetben megerősítik a máshol fellelhető adatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom