Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Kalákán László: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyaga és a vészkorszak .
jegyzőkönyvek, szembesítési jegyzőkönyvek, csoportkép a razzián részt vett katonákról és Zombory Gyula leírása a vérengzésről. Ezek adalékul szolgálnak az események pontosításához. A délvidéki bevonulással és vérengzéssel kapcsolatos anyagok találhatóak továbbá Dr. Dávid Barna és társai ellen lefolytatott eljárás iratanyagában is. A németek Magyarország 1944. március 19-i megszállását követően azonnal hozzáláttak a zsidókérdés „megoldásához", s annak ellenére, hogy ebben bizonyos magyar körök részéről komoly segítséget kaptak, az irányítást a németek végezték, a tempót ők diktálták. így nem meglepő, hogy a népbírósági tárgyalások során számos német érintettet, mint tanút hallgattak ki az itteni elkövetők perében, s a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek és vádiratok között szép számmal szerepelnek ezek. Ilyen Wilhelm Höttl volt SS őrnagy, Edmund Veesenmayer teljhatalmú megbízott és Ottó Winckelmann SS-rendőrtábornok ügye, kik tevékenyen részt vettek a magyarországi zsidóság elleni intézkedések foganatosításában. Az itthoni hatóságok az eljárások során felhasználták Edmund Veesenmayer német követ nürnbergi katonai törvényszék előtt tett vallomását, melynek angolból fordítása szintén megtalálható a Levéltárban. Annak ellenére, hogy Adolf Eichmannt, a magyarországi deportálások fő felelősét ekkor még nem sikerült felelősségre vonni, a Történeti Levéltárban megtalálhatók Eichmann és más háborús főbűnös személyek bűncselekményeit dokumentáló anyagok. Ebben az ügyben számos korabeli résztvevőt, túlélőt és felelőst kihallgattak, miáltal szinte óráról órára rekonstruálható a magyarországi holocaust. Természetesen az ismert, főbb eseményeket leszámítva egyéb jelentős részinformációk is kiderülnek az iratokból. Ezek közé sorolható a magyarországi német megszállás történeti topográfiája, melyek alapján képet kaphat a kutató a Rózsadombon, a Svábhegyen és a belvárosban székelő német biztonsági szervek elhelyezkedéséről, az Astoria szállóban, a Majestic, a Mirabell, a KisMajestic és a Lomnic panziókban zajló kihallgatásokról. Nem mellékes, hogy a jeruzsálemi Eichmann-per vádiratának összeállításánál a Belügyminisztériumban fellelhető dokumentumok képezték a vád gerincét, melyek másolatait a Külügyminisztérium titokban juttatta ki. Mivel a német megszállást követően a Belügyminisztérium néhány részlegének gyökeresen megváltozott a feladatköre, s az előbb említett helyszíneken a németekkel a magyar nyomozó hatóságok is együttműködtek, az iratokból a teljes magyar szereplőgárda névsorát ki lehet következtetni. Blaskovich Lajos, Bosnyák Zoltán, Hain Péter, Koltay László, hogy csak az ismertebbeket említsük. A Történeti Levéltárban külön dosszié található, mely elsősorban volt SD- és kisebb részben Gestapo-ügynökökre vonatkozó anyagokat tartalmaz. Külön irategyüttes foglalkozik a német háborús bűnösök magyarországi tevékenységével kapcsolatban, melyet csak 1977-ben zártak le az állambiztonsági szolgálatok. 1989-et követően, s különösen a Donhoz kiküldött 2. magyar hadsereg megsemmisítésének ötvenedik évfordulója kapcsán, 1993 elején felmerült Jány Gusz-
