Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Eva Vrabcová: A Szlovák Nemzeti Levéltárban elhelyezett 1939-1945. évi szlovákiai holocaust levéltári dokumentumai (Fordította: Alžbeta Bitterová)

pontját tartalmazzák. A Szlovák Nemzeti Levéltárban 47 745 ilyen abc sorrendbe rakott kártya található. Kisméretűek, 10 x 7,5 cm-esek. 6. A kartoték-kártyák, amelyek a személyek és közeli hozzátartozóik kartotékát alkotják, a már említett zsidó-összeírás ellenőrzése során jöttek létre 1942. szeptemberében. A kartotékban feltüntették azokat a személyeket, akik gazdasági, vagy elnöki mentesség alapján, keresztség vagy vegyes házasság alapján Szlovákia területén maradhattak 1942-ben, a deportálások első hullámának befejezése után. Ide soroltak olyanokat is, akik Szlovákiában munkatáborokba és munkaközpontokba kerültek. Ezt az összeírást 1944. február 1. zárták le. A kartoték körülbelül 40 000 kártyát tartalmaz. A belügyminisztérium levéltári fondjában elhelyezték a Szlovákiában 1941. őszétől működő munkatáborok és munkaközpontok iratait is. Ezek építésében a szlovák zsidóság képviselői a deportálások megakadályozásának, illetve elodázásának lehetőségét látták. A legnagyobb munkatáborok Szered, Nyitranovák és Vihnye városokban voltak. Szereden és Nyitranovákban a munkatáborok egyben gyűjtőközpontok is voltak. A táborok intenzívebb használata 1942. őszén kezdődött, amikor a deportálásokat leállították és a munkatáborok egész 1944. augusztus végéig azoknak a Szlovákiában maradt zsidó személyeknek az egyetlen munkalehetőségei voltak, akiket a normális gazdasági életből kisoroltak. Önellátásra rendezkedtek be olyan értelemben, hogy a felépítés, az eltartás és az ottani munkások munkaképtelen családtagjai ellátásának költségeit a táborok műhelyeinek nyereségéből kellett kigazdálkodni. A Szlovák Nemzeti Levéltárban az említett három munkatábor dokumentumain kívül megtalálhatók még Korpona, Hava és Osztró iratai, valamint Máriatölgyes, Tapolyhanusfalva, Tapolybeszterce, Nagyrőce, és Usztye táborok dokumentumai, ahol roma származású polgárokat gyűjtöttek össze, akikre külön faji diszkriminációs törvények is vonatkoztak. A munkatáborok és munkaközpontok megmaradt dokumentumait főleg kartotékok és névsorok, bérezési lapok, kiadott munkaeszközök jegyzéke, stb. jelentik, de találhatók itt jelentések és beszámolók is a táborok működéséről. Ezeknek a dokumentumoknak a mennyisége körülbelül 63 levéltári doboz, azaz 8 ifm. Mint már említettem, a Szlovák Nemzeti Levéltárban olyan levéltári iratokat is elhelyeztek, amelyek a zsidó származású lakosság ingó és ingatlan vagyonára vonatkoztak. Ez elsősorban a Központi Gazdasági Hivatal levéltári fondját jelenti. A hivatal feladata volt a Szlovákiában élő zsidók gazdasági és szociális életből való kizárása, a zsidóvállalatok likvidálása stb. A Központi Gazdasági Hivatal kérdéses esetekben meghatározhatta a vállalatok zsidójellegét és akadályozhatta a zsidók állami szolgálatba lépését. A Központi Gazdasági Hivatalhoz kapcsolódott a kormányelnökség gazdasági hivatalának tevékenysége, amely nyilvántartást vezetett az összes zsidóvállalatról, a vállalatok iránt érdeklődőkről, a magánszolgálatban lévő zsidó alkalmazottakról, illetve azokról az alkalmazottakról, akik a zsidók után üresen maradt helyekre pá-