Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig

- rövidülő csontok; - furcsa, nagy fej, vigyorgó arckifejezés; - elnagyolt arccsontok; - csekély szellemi képesség; - súlyosabb esetben mindez süketnémasággal is járt. A helyi hagyomány úgy tartotta, hogy ezek a rendellenes fejlődésű emberek a belterjes házasság eredményei. Az 1740-es években észak-komáromi szőlősgazdák telepítették be szőlővel a monostori dombokat a hagyomány szerint, s hogy ne aprózódjon el örökség útján a birtok, családon belül házasodtak.

43 A valóságban azonban a Monostoron fúrt kutak vize jódhiányos volt - emlékezzünk, mit mondott Farkas Benő a megfelelő kútmélységről! -, ezért pajzsmirigy-alulmüködés, ún. hypotireózis lépett fel, s ennek a tünetei voltak természetesen a fent említettek.

44 1971-ben még kb. 20 ilyen esetet regisztráltak. A vezetékes ivóvíz elterjedésével ez a betegség is megszűnt.

45 És ha már eljutottunk a kártékony vizekhez, úgy teljes a kép, ha azok jótékony hatására is kitérünk. A Komárom megyei Nagyigmánd község közlegelőjén 1862ben kútásás közben forrásra akadtak. Miután a forrás vize „az embernél és baromnál egy nem várt hatást gyakorolt", a Komáromi „Megváltó" Gyógyszertár tulajdonosát, Schmidthauer Antal gyógyszerész urat felkérték e kút vizének megvizsgálására. Ezután több mint egy évszázadon keresztül ajánlották az orvosok és gyógyszerészek az Igmándi keserűvizet az arra rászorulóknak, az alábbi problémák esetében: ,A gyomor és belek hurutjai, mérgezések, székrekedés, az epeutak hurutjai, alhasi vérpangás s minden olyan eset, midőn könnyű székletétről akarunk gondoskodni a műtétek után, aranyér, végbélelőesés, a nemiszervek gyulladása."

46 Végezetül anélkül, hogy különösképpen sötétebben festettük volna le Komárom katasztrófatörténetét - hiszen pl. a szintén oly gyakori, s két ízben bizony rendkívül súlyos földrengésekről

47 nem is szóltunk -, méltán csengenek fülünkbe az alábbi sorok: ,y4 föld vén-sarkain rengett alattad, Fejed fölött két lángvihar zúgott, A mit vérveríték közt rakásra gyűjtél, Egy kurta percben porrá hamvadott. Monostori Éva szíves közlése, akinek ezúton is köszönetet mondok. Ugyanakkor ne feledjük, hogy környékünkön a vezetékes ivóvíz is jódhiányos (természetesen nem a fent említett mértékben káros), ezért a jódozott só használata ajánlott. Sajnálatos módon sem a Komáromi, sem a Komárom-Esztergom Megyei ÁNTSZ nem talált adatokat a fentiekre. Számadó Emese - Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása." Az Igmándi keserűvíz nyomában. In: KME 8. Tata 2001, 297-321. Fülöp Éva „Mi lettél Komárom, mi történt tevéled..." című előadásában Komárom 18. századi földrengéseiről tartott előadást.