Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig

SZÁMADÓ EMESE Tűz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig „Komárom hírnagysága a szerencsétlenség és a nyomor gyászbetűivel van megírva"

1 Komárom fekvése stratégiailag és természeti katasztrófák szempontjából egyaránt kedvező: 1. a Vág-Duna és a Duna közé bezárt városban rendszeresek voltak az ár-és belvizek; 2. a Csallóköz mocsarai táptalajai voltak az egyes járványoknak; 3. a folyók, a mocsarak és később az erődrendszer által viszonylag szűk alapterületre bezárt városban kiépült sűrű egymás melletti házak láncolata pedig szintén a járványok, ill. más részről a tüzek elterjedését segítették. Az építési módok (az épületek többségét fából, sárral tapasztott sövényből készítették, a tetőzetüket zsúppal, náddal, jobb esetben fazsindellyel fedték; a kéményeket is agyaggal tapasztott fonott vesszőből építették; a fűtést, világítást nyílt lánggal végezték) és a gyakori erős szél szintén a tüzet erősítették. I. Tűz A keletkezett tűz eloltására sem hatékony tűzoltó felszerelés, sem tűzoltásra kiképzett egység nem volt sokáig, ha csak a római kori Brigetióban lévő collegium centonarorumot nem számítjuk, amely testület a tűzoltásra szakosodott. Komárom tűzvédelméről, a város keletkezésétől a 16. század közepéig, írásos források híján, vajmi keveset tudunk. A 16. századtól a 20. századig már jelentős kordokumentumok maradtak ránk, melyek hűen tükrözik városunk tűzrendészeti helyzetét, állapotát. A tüzek egy része gyújtogatásból eredt. A gyújtogatások megfékezése érdekében az első intézkedés 1569-ből ismert, amikor elrettentő példaként december 5-én a vármegyei törvényszék máglyahalálra ítélte Boór Bendeket, és az ítéletet végre is hajtották. A gyakori tüzek megfékezése érdekében a város hatósága egyre többször kényszerült foglalkozni a tűzvédelem ügyével. 1703. február 21-én első alkalommal hozott határozatot „Tűzrendőri Szabályrendelet" kiadására. 1709. május 21-én a nemesi, a katonai és a polgári rendek közös határozatban rendelték el a Szent András templom tornyába tűzőrség állítását. 1 Takáts Sándor: Lapok egy kisváros múltjából. Komárom, 1886. 175.