Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Hetvesné Barátosy Judit: Esztergom a népszámlálás tükrében (Céhes mesterek létszámának növekedése, adózások)
csoportjába." Az adóösszeg csökkenő tendenciája még Pesten is kimutatható a XVIII. századihoz képest. 23 1802-ben Esztergomban a legmagasabb adót fizetők: Kereskedők (questor) Mesterségük után: Holterman Antal, német szabó 18,Cecilidesz János szappanos 21,Zelka András 10,Farkas János kovács 10,30 Kriszt János 20.Taxner Ferenc 22,Leffter András 18,Tajninger Jakab üveges 9,Spanrafft Antal 18,Krakovitzer Ferenc patikus 25,Samassa János 12,Kósa István molnár 16,Balog István 8,Rimel Márton posztós 9,Trenker Antal 12,Fisher Pál 10,50,Széman Bertalan 20,Ollé József molnár 16,Mosonszky György 14,Leipoldner Antal tímár 37,30 Rigler János szitás 7,Staudner Jakab tímár 37,27 Kasper Ferenc szappanos 30,Gogola Péter 3,ugyanő tímár 40,23,Freund István 7,Ugyanő ács 6,Freundnak 2 ház van ugyanekkor a birtokában. Utolsóként feltüntetett két adózó kettős foglalkozásúnak tekinthető, mert nagykereskedőként és mesterségét végző iparosként is adózott. A szakirodalom inkább úgy tartja számon a vállalkozó szelleműeket, mint akik a tőkéjüket jelentősebb ipari vállalkozásba fektették. Az 1828-as összeírás alkalmával Esztergomban és Székesfehérváron nem találtak ilyet, Győrben viszont igen. Komáromban nyolcat. Pék, molnár liszttel, mészáros állatokkal, ács lehetett téglaégető, és egyúttal kereskedhetett is vele, sőt szekereivel szállíthatott, a könyvkötő műhelyében könyvet is árulhatott. 24 Freund Istvánt a városi protokollumban hol asztalosnak, hol ácsnak nevezik. 1800-ban a Missió kápolnánál végzett asztalos munkájáért 1 forintot kapott. 1821ben a már öregedő mester „harmadfél esztendőt nála inaskodott Szemper János áts inasnak... az elbocsájtó levelet kiadná"? 5 Gogola Péter tímárról nem találtam bejegyzést arról, hogy a városi tanácsnak munkát végzett volna, ennek oka valószínűleg az, hogy a tímár által kikészített bőBácskai: Városok. 156. Bácskai: Társadalom. 126. KEMÖL, Tisztbéli jkv. 1821. 1/26.