Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Hetvesné Barátosy Judit: Esztergom a népszámlálás tükrében (Céhes mesterek létszámának növekedése, adózások)

terjeszkedni. Az 1778/79. évi Esztergom szabad királyi város összeírása szerint 233 egész ház, 524 fél ház és 7 lakos tulajdonában volt 2-2 ház.

6 A céhek szaporodása egyre több ipart űző mester beköltözését eredményezte és hozzájárult a mesterlegények számának növekedéséhez is. A szabad királyi város nyújtotta kedvezmények vonzották a letelepedőket. Jó példa erre a fennmaradt esztergomi lenszövők 1756-1853 közötti szálláskönyve. 853 legény szerepel benne, aki itt megfordult. Jöttek a közeli Érsekújvárból, de Ungvárról, Nagyváradról is. „Paksi János mester Vassarheli [Hódmezővásárhely] böcsületes tanítvány meg ata minden igassagat 1762."

1 A messziről jött legény igazsága akkoriban a szabaduló levele és a Kundschaftja (vándorkönyv) volt, ezt az atyamester megvizsgálta és előírás szerint „a céh ládába tétetődjék bé, és addig tartassék ottan, míg a legény tovább nem megy". Különben kóborló bizonytalan emberként a város kapitányának be kellett jelenteni.

8 Néhány esztergomi nevet is találunk a szálláskönyvben: Szalótzki Ferenc Esztergomi becsületes Tanítvány 1842; Zámoli Ignátz esztergomi Bötsületes tanítvány 1846; Kindili Sándor Nagyságos Városi tanítvány 1848.

9 A frissen érkezett legény az atyamester háza után tudakozódott, aki gondoskodott róla, szállást adott neki, majd elhelyezte elsősorban idős mesterek mellé, vagy özvegyen maradt mesterasszonyokhoz. „Ha valamely mester meghal, felesége mindaddig, míg férje nevét jámborul viseli, a mesterséget folytathatja s legényt is tarthat..." Ha megbecsülte magát, akár házasságra is léphetett az özveggyel, így a legény műhelyhez juthatott, ha nem volt fiúörököse, aki a mesterséget folytatta.

10 Egy érdekes esetet olvashatunk az 1807-es városi jegyzőkönyvben: „Az ifjabbik Horváth Mártony legény engemet Rudinszky Ilonát, Barti János özvegyét azzal bíztatott, hogy holtig megbötsül, reám vigyázattal lesz öreg napjaimban, s miután a' színes el-ámító szavakra rá Írattam Három ezer forintokat érő Kis - Utszai [ma Mikszáth Kálmán u.] házamat, azóta vén Boszorkánynak, Kurvának minden szempillantáson nevez"

11 Az 1848-ban készült összeírásban nem szerepel az inasok létszáma, ezért Helischer József városi tanácsos 1823-as összeírását használtam tájékoztatóul. Összeírás éve Mester Segéd Inas 1823 446 355 134 1828 377 315 6 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Levéltár, 1778/79. évi adóösszeírás (továbbiakban KEMÖL). 7 Magyar Néprajz. III. köt. Bp., 2002. 471. 8 Céhes élet Erdélyben. Szerk.: Kovách Géza és Binder Pál. Bukarest, 1981. 98. 9 Lenszövők szálláskönyve. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum 1954. 296-1. 10 Villányi, 302. 11 KEMÖL, Tanácsi jegyzőkönyv, 1807. 2/58. (Továbbiakban Tan. jkv.)