Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1719-1722 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 13. (Esztergom, 2005)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1720. év

3. Ha valakinek még hátraléka van a város felé, akár az adója, akár más miatt, addig nem adható ki részére szüreti engedély, amíg tartozását be nem fizeti. Az ilyen esetben, tehát ha valamelyik polgár tartozik, ugyanúgy, mint a nem polgárok esetében, a szüreti engedélyért tőkénként 12 dénárt kell fizetni. A városi szőlőt szüretelőknek naponta 6 dénárt, a puttonyosoknak 20 dénárt fizetnek. 556. (X.224.) Heim Ferenc Baltazár tiltakozott, mivel Fári Erzsébet, Dierk Ferdinándnak, a királyi lovas hadsereg parancsnokának felesége a háza mellett lévő földjét erőszakosan lefoglalta és bevetette. A városi tanács kiküldte Svár Tamás vásárbírót (iudex forensis), hogy figyelmeztesse az asszonyt, és a szóban forgó földet vegye vissza. 557. (X.224.) Megbízták a kamarást, hogy De Ivóra Miklós ezredes adójából 7 forint 50 dénárt vonjon le, mivel öt lovát már nem tartja a város területén. 558. (X.224.) Szentgály Ádám és a kerékgyártók ügyében úgy döntöttek, hogy a kerékgyártók kötelesek visszaadni Szentgálynak a szerszámait. 559. (X.225.) Felolvasták Zennegh kamarai felügyelő levelét az esztergályosok és asztalosok ügyében. 1720. október 19. 560. (X.225.) Felolvasták a jegyző pozsonyi országgyűlésről írott levelét. Elhatározták, hogy válaszolnak neki, és elküldik a Kovácsi-puszta ügyében kelt levél másolatát. Ezenkívül tájékoztatják a jegyzőt az idei szőlőtermésről, amely csupán harmada az előző évinek és felkérik, hogy a város ágensét tájékoztassa a sziget ügyében. 561. (X.225.) A tizedszedésre Heim Ferenc Baltazárt küldték ki. 562. (X.225.) A Szent Annánál élő ferenceseknek a szokásos adományon kívül négy akó bort és négy szapu gabonát adnak. 563. (X.225.) A Splenianus ezred alezredese, De Ivóra Miklós a bíró, Szilcz Pál János útján tiltakozott, hogy Huszár László a városi tanács és a bíró tudta nélkül adja el javait, akár ingó, akár ingatlan vagyonról van szó. Ha ezt megteszi, a városi tanácsnak jogában áll lefoglalni az eladott dolgok értékét, és abból Huszár Lászlónak az alezredes tartozását kifizetni.