Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1719-1722 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 13. (Esztergom, 2005)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1720. év

nyes gyámja, magának követelte a Kovácsi-hegyen, Czigán kút mellett lévő szőlőt, valamint a házhelyet. Szabó Ilona pedig, mint az elhunyt testvérének özvegye, szintén ugyanezeket követelte. A bíróság úgy döntött, hogy a szőlő harmadrésze Tóth Gergely özvegyét illeti, amelynek értékét, 22 forint 50 dénárt, Csányi Erzsé­betnek tizenöt napon belül ki kell fizetni. 445. (X.185.) Harcsa István és Harcsa György, mint Harcsa Márton törvényes örö­kösei, igényt tartanak a néhai Hegyi Erzsébet házára. A felek egymás között békés egyezséget kötöttek, miszerint a házat eladják és az árát három részre osztják. Har­csa György 26 forint 76 dénárt, egy lovat, egy szekeret, egy marhát és anyja összes ruháját megkapja, Harcsa Istvánnak pedig a ház árának harmadrésze jut. Az egye­zség megtörténte után Campion György bemutatta Hegyi Erzsébet kötelezvényét, amelyben ő kötelezettségét vállal a néhai Koch Pál örököseinek kártérítésére. A városi tanács szerint Koch Pál vagyonát a Rákóczi-féle felkelés alatt Török István elrabolta, és abból semmi sem maradt, a kötelezvényt pedig Hegyi Erzsébet később a börtönben írta, így az érvénytelen. 446. (X.186.) A komáromi Zichy György a nála lévő 1200 forint kamataként kifi­zetett a városi plébániaegyháznak 72 forintot. 447. (X.186.) Szkacsányi János, a plébániaegyház |ondnoka bemutatta a számadá­sait. A számadást, néhány észrevétellel, elfogadták.' 1720. április 14. fhelyesen 24.1 (Külső tanács ülése) 448. (X.187.) Miután három nyelven - latinul, magyarul, németül - felolvasták a király ez ügyben írott levelét, megtartották a városi tisztújítást. Bírónak a három jelölt, Szilcz Pál János, Szép Péter és Glaser János közül hatvanhét szavazattal az előző évi bírót, Szilcz Pál Jánost választották meg. 449. (X.188.) Megtárgyalták az előző évben elpusztult marhák ügyét. A tanács a vizsgálat után úgy döntött, hogy a következőkben még pénzért sem fogadnak be idegen állatokat a városi nyájba. 1720. április 27. 450. (X.189.) Mivel a városháza csak két teremből áll: egy tanácskozó helyiségből és egy boltíves teremből, ahol a városi levéltárat és iratokat őrzik, a városháza na­gyon veszélyes, és tűz esetén nagy károkat fog szenvedni. Az észrevételek a jegyzőkönyvben részletesen fel vannak sorolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom