Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1719-1722 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 13. (Esztergom, 2005)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1719. év

198. (X.87.) A bíró elmondta, hogy megegyezett a dorogiakkal és az esztergomi káptalan prefektusával azoknak a réteknek az ügyében, amelyek inkább a dorogi, mint az esztergomi területhez tartoznak. Ezeket a réteket ezután a dorogiak fogják kaszálni, az esztergomiak pedig szigorúan tartsák be a kijelölt határokat. 1719. július 15. 199. (X.87.) Felolvasták a Magyar Királyi Kamara levelét, amelyben megtiltja a városnak, hogy rácokat a polgárok közé felvegyen, mivel a város kiváltságlevele egyértelműen csak katolikus lakosok felvételét engedélyezi. Az ügyről a Magyar Királyi Kancelláriát is informálják. 200. (X.88.) Felolvasták a Magyar Királyi Kancellária levelét, amelyben kéri a várost, hogy Gruber Antal Mihályt hivatalában tartsa meg és vegye figyelembe Gruber eddigi érdemeit, és a város szolgálatában tett fáradalmait. 201. (X.88.) Walter János megyei szolgabíró adójából a város érdekében tett fáradalmaiért 11 forint 24 dénárt vonnak le. 202. (X.88.) Szkacsányi János, a városi plébánia gondnoka a néhai Némethy János plébános végrendeletének megerősítése céljából Nagyszombatba utazott követek számára kifizetett 47 forint 40 dénárt. A számadásából ezt majd levonják. 203. (X.89.) Rhenner Farkas váci üvegfúvó kérésére közölték, hogy amint a városba költözik, megválasztják a polgárok közé. 204. (X.89.) Mivel az esztergomi mészáros társaságok nem tudnak együttműködni, és a kimérendő hús miatt mindig viszály és veszekedés támad köztük, úgy határoztak, hogy a kizárják őket a mészárosok közös társaságából. 205. (X.89.) Engler Péter kérése inkább a budai kamara hatáskörébe tartozik, így levelét, Esztergom város pecsétjével megerősítve, elküldik oda. 206. (X.89.) A kosárfonók ügyét jelen hónap 8-án vizsgálják ki. 207. (X.89.) A bíró előadta azt a szerencsétlen ügyet, amely a városi állatokkal történt és kérte, hogy a városi szegény népet valahogy kártalanítsák. A tanács közölte, nem tudja a károsultakat kártalanítani, de mindenki a saját tehenének húsát és bőrét elviheti, ha akarja. A bíró azonban ragaszkodott a kártalanításhoz; a városi tanácstagok ennek ellenére nem tudták azt megtenni, de vizsgálatot rendeltek el az ügyben.