Kürthy Anna - Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai 1879-1950 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 12. (Esztergom, 2004)

BEVEZETÉS

vezető utat Iskola utcának, az addigi Pityó teret pedig a Gyár utcától az Országútig .* * 18 Vásártérnek nevezték el. A házak számozása folyószám szerint történt. Az egyesítéstől kezdve Komárom-Újváros fejlődése töretlennek mondható, bár a betelepülő lakosság nem felelt meg teljes mértékben a kívánalmaknak. ,^\z újvárosi népesség szaporodása legnagyobb mértékben tekintélyt nem ismerő és teljes szabadsággal élni akaró idegen elemek betelepülése által történik'''' - panaszolják a komáromi városatyák 1902-ben.

19 A városrésznek - úgy tűnik - azt a célt szánta Komárom városa, hogy az ipari üzemeknek adjon otthont, és ezektől a város történelmi belvárosát mentesítse. A 20. század elején így több nagyobb beruházással is találkozhatunk Újváros területén, mint például a budapesti Fiedler János lenfonógyára 1903-ban, a tojáspótló és tápszergyár építése 1908-ban és a huszárlaktanya felépítése 1907-ben.

20 A városrész fejlődésének az első világháború és az azt követő trianoni békeszerződés vetett véget. A békeszerződés értelmében ugyanis Komárom a megalakuló csehszlovák állam része lett, míg Komárom-Újváros Koppánymonostorral együtt Magyarországon maradt. Újváros ekkor önállósult, felvette a Komárom nevet és önálló törvényhatóságú városként működött tovább. A város polgármestere 1928-tól Alapy Gáspár volt, akinek nevéhez fűződik a polgármesteri hivatal épületének és számos egyéb középület felépítése, és akinek köszönhetően a város elnyerte mai arculatát. Az első bécsi döntés értelmében, 1938-ban az egykori Komárom szabad királyi várost újra Magyarországhoz csatolták; ekkor újra egyesült a két település Komárom néven, majd a második világháború befejezése után, 1945ben újra kettévált. A mai Komárom város harmadik részét alkotó Koppánymonostor a 19. században a szőnyi uradalomhoz tartozó szőlőhegy volt, amely 1896-ban, Újszőny Komárom városhoz való csatolása után Szőny községhez tartozott. Koppánymonostoron 1897-ben összesen hetvenkilenc család élt, és a község területén egyetlen iskola működött,"

1 amelynek újjáépítésére és a mellette lévő tanítólak kibővítésére 1904ben került sor." 1901-ben temetőt is kialakítottak a területén.

23 A Komárom városi 18 Statny okresny archiv v Komarne, Komárom város 1896. évi jegyzőkönyve, 242. számú határozat 19 Statny okresny archiv v Komarne, Komárom város 1902. évi jegyzőkönyve, 21. számú határozat 20 Statny okresny archiv v Komarne, Komárom város 1903. évi jegyzőkönyve, 212. számú határozat, 1907. évi jegyzőkönyve, 20. számú határozat, 1908. évi jegyzökönyve, 269. számú határozat 21 Statny okresny archiv v Komarne, Komárom város 1897. évi jegyzőkönyve, 78. számú határozat 22 Statny okresny archiv v Komarne, Komárom város 1904. évi jegyzökönyve, 130. számú határozat