Kürthy Anna - Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai 1879-1950 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 12. (Esztergom, 2004)

SZŐNY JEGYZŐKÖNYVEINEK KIVONATAI 1879-1950

október 6. 1691. (4/209.; 24.) A főjegyző kéri a testületet, hogy a drágasági segélyeket, illetve a működési jutalomdíjakat éppúgy, mint az 1921. évben is, állapítsa meg. Az ide vonatkozó kimutatás összeállítása elfogadásra került. 1692. (4/205-208.; 25.) A főjegyző határozati javaslata Kisszőny átcsatolása tár­gyában, amely részletes tájékoztatást ad a testület számára. A főjegyző jelentését teljes terjedelmében elfogadják, és azt Komárom szabad királyi városnak megkül­dik. december 10. 1693. (4/209.; 25.) A főjegyző előterjeszti a községi közmunka-megváltási ár mó­dosítását, amelyet a testület az 1921. év kezdetétől újabb határozathozatalig a fő­jegyzőijavaslatnak megfelelően állapít meg. 1694. (4/209-211.; 26.) Az 1921. évre megállapított közpénztári, szegélyalap és közmunka költségvetési előirányzatait, tizenöt napi közszemle, a testületi vizsgálat és jóváhagyás után a törvényhatósági bizottságnak felterjesztik. 1695. (4/211-212.; 27.) A belügyminiszter utasítása szerint a dunai demarkációs vonal őrzésére kirendelt, a község bel- és külterületére elhelyezett három különálló csendőrőrs háztartási felszereléséről a község saját terhére köteles gondoskodni. A fenti rendelethez csatolták a komáromi csendőrparancsnokság kimutatását, amely­ben a Szőny, Almásfüzitő és Új szálláspusztán lévő egységek háztartási felszerelé­sének visszavonását rendelik el. A képviselő-testület ezt mély megdöbbenéssel veszi tudomásul, és mivel ezek beszerzése 90.000 korona lenne, de a község nem rendelkezik az összeggel, kéri a testület a vármegyei alispánt, hogy ismerve a kö­zség zilált anyagi helyzetét ne kényszerítse a községet adósságba, mert ezzel anya­gi züllésnek teszi ki. 1696. (4/212.; 28.) A főjegyző kéri, hogy a község kötelékébe felvételüket kérő egyének részére az eddigi 40 korona letelepedési díjat felemelt összegben állapít­sák meg. A testület a községi szervezeti szabályrendelet idevonatkozó 39. paragra­fusát a következőképpen módosítja: „Aki a község kötelékébe akár településsel, akár anélkül felvétetik, köteles a képviselő-testület által a felvételt kimondó határo­zatban az egyidejűleg esetről-esetre megállapított felvételi díjat a község pénztárá­ba befizetni, amelynek befizetése után válik jogerőssé a községi kötelékbe való felvétel." E határozatot a törvényhatóságnak kell felterjeszteni. 1697. (4/212.; 29.) Özvegy Rach Józsefné füzitői nagybirtokosnő osztrák állam­polgárságáról szeretne lemondani, és a magyar állampolgárságot felvenni. A testü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom