Kürthy Anna - Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai 1879-1950 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 12. (Esztergom, 2004)

BEVEZETÉS

Bevezetés A mai Komárom város három település, Szőny, Új szőny (későbbi nevén Komárom-Újváros) és Koppánymonostor összeolvadásából jött létre 1977-ben. A római időkben is lakott Szőny Mátyás király uralkodása alatt mezővárosi rangot kapott, majd a török időkben szinte teljesen elnéptelenedett települést 1659-ben a Zichy család kapta meg, amely új lakosokat és telepeseket hozott a faluba. Szőny, amely a 19. század elejétől 1908-ig - a mellette létrejött pusztától való megkülönböztetés miatt - az Ószőny nevet használta,

1 a hozzá tartozó uradalommal ettől kezdve mindig a Zichy család legidősebb férfitagjának kezében volt, mígnem 1863-ban Zichy János György törvényes utód nélkül meg nem halt. Bár Zichy Jánosnak házasságon belül született fia nem volt, de élt egy természetes gyermeke, akit halála előtt fiának ismert el, és engedélyezte számára egyik előnevének, a Vásonkeöy-nek a használatát. Vásonkeöy Imre 1882-ben érte el a törvényes nagykorúságához szükséges életkort, és ekkor vette át a szőnyi uradalom vezetését." Rövid időn belül azonban olyan súlyos pénzzavarba került, hogy úgy gondolta, csak egy gazdag hozománnyal rendelkező menyasszony mentheti meg. 1887-ben ezért érdekházasságot kötött Eberling Amáliával, de már a házasságkötést követő napon kiderült, hogy az ifjú feleség legalább olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, mint férje. Vásonkeöy Imre így nem talált megoldást problémáira, és öt nappal az esküvő után a Zichy család régi szőnyi kúriájában fejbe lőtte magát. Az uradalom Eberling Amália kezére került, aki nemsokára feleségül ment régi szerelméhez, Ádám Gézához, Szőnyt pedig a hozzá tartozó uradalommal 1892. április 7-én eladta egymillió forintért Solymosy Lászlónak, aki azt lányának ajándékozta. Solymosy László lánya, Irma 1893-ban ment feleségül Gyürky Viktorhoz, és az ifjú pár Szőnyben telepedett le. 1912-ben kezdtek hozzá kastélyuk felépítéséhez, amely a következő évben el is készült. Gyürky Viktorné 1942-ben ebben a kastélyban halt meg; gyermekei, Aladár és Alice örökölték a szőnyi birtokot, de a háború befejezése után az uradalmi földeket államosították, a kastélyban pedig kórházat rendeztek be, amely a mai napig működik.

3 Bár Szőny legnagyobb birtokosa természetesen az uradalom tulajdonosa volt, az 1848. évi törvények, majd az 1867-ben létrejött kiegyezés után az egykori jobbágytelkek sorra alakultak át önállóan működő parasztgazdaságokká. Az 1871/18. törvénycikk besorolása szerint Szőny nagyközség lett, amely saját ügyeiben nagy1 Vő. 1277.szám 2 Vö. 116.szám 3 Az uradalom történetére: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái. Bp., 2003. 68-72.; Kállay Ödön: Adatok Szőny község történelméhez. Szőny, 1944. 85-92.